Szabó László: Néprajzi tanulmányok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 46. (1989)

Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák

AZ ALFÖLD NÉPÏ KULTÚRÁJÁT ALAKÍTÓ ÚJKORI TENDENCIÁK Debrecen, Szeged és a Jászság hatása 1. Ha valaki az Alföld mai gazdasági, társadalmi és kulturális képét kívánja felvázolni, s a mai követelményeknek megfelelően nemcsak a tényeket akarja rögzíteni, hanem az okokat is szándékában áll megmutatni, akkor történetileg legalább a Rákóczi-szabadságharcig kell visszanyúlnia, s azt kell keresnie, hogy a szabadságharcból az Alföld népessége milyen gazdasági, társadalmi és kulturális adottságokkal került ki. Pontosan ismerni kell a kutatónak azt, hogy milyenek voltak a népesedési viszonyok, az etnikai összetétel, a népsűrűség és a kultúra képe ebben az időben. Azonnal megmozdul bennünk az ellenkezés: hiszen a harcok elültével állapodott csak meg a lakosság; a XVIII. század első felében még óriási népmozgás volt, s legfeljebb a negyvenes évektől tekinthetjük kialakultnak, körvonalazottnak az alföldi tájak lakosságát. Való igaz, hogy a spontán népmozgás, a telepítések egyaránt a század első felében a legélénkebbek. Lakatlan, puszta vagy gyéren lakott területek kínálják magukat, s vonzzák a felvidéki magyarságot, erdélyi románságot, s a szlovákokat, délszlávokat és a német telepeseket is. Számos, ekkor települt — bár azóta már elmagyarosodott — község kultúrájában kimutathatók az eredeti idegen származás nyomai; palócos akcentusú magyar falvakkal is szép számmal találkozunk, s ahol élő és szembeötlő emléke nincsen már az eltérő származáshelynek, kultúrának, ott az anyakönyvek, s egyéb iratok bejegyzései tájékoztatnak erről. Az eredetnek ezen árulkodó nyomai azonban nem meghatározóak, csak színező értékűek, mivel a betelepülők eltérő kultúrája az ittlévőkével összecsiszolódott: „alföldivé" vált. Az Alföld kultúrájának csontozata, tartó szerkezete ugyanis korábban, a beköltözések előtt alakult ki a Rákóczi-szabadságharc végéig, s minden későbbi folyamat e kultúra csontozatára csak húst és zsírt rakott, kitöltötte a szerkezet hézagait, ruhát adott rá, színekkel gazdagította. Több éve dolgozom az Alföld néprajzának feltárásán. Ennek során 15