Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)

Szabó Lajos: „Patsirra költözendő szeginysig" (Kisújszállásiak Bácskába települése 1786-ban)

a többre törekvés vezérelhette őket, az új és jobb gazdálkodási feltételek, a föld, amelyet erejükhöz mérten igényeltek, s amit odahaza nem tudtak maguknak megszerezni. Természetesen e statisztikai helyzetkép változni fog a kitelepüléssel, amikor az otthont cserélők majd eladják kevéske földjüket, házukat, magukkal nem vihető ingóságaikat,és az összegyűlt pénzen jószágot vesznek. Ezzel együtt is arra a következtetésre juthatunk, hogy a Kisújszállásról kirajzó szegénység nem kis kockázattal vállalja boldogulásának távoli, más lehetőségét. Miután a zombori biztatást nyert küldöttség hazatért, a kitelepülésre szervezkedők újabb megbízottakat választanak, hogy ügyüket a budai kamaránál képviseljék. Kisújszállásról Tóth István, Oros Ferenc és Szilágyi János lett a kitelepülendők kilenctagú bizottságának választott képviselője. 1785 májusa végén indul a deputáció Budára, ahol benyújtják a kitelepülni szándékozók új névjegyzékét. Ebben már összesen 614 család szerepel, jóval több, mint a Zomborban beadottakban. (Karcagról 2, Kunmadarasról 75, Jászkisérről 14 és Kisújszállásról 134 új jelentkező van.) ' Ügyük intézése heteket vett igénybe Budán. A kisújszállásiak vezetője és szószólója Tóth István volt, akinek jegyzőséget helyeztek kilátásba új lakóhelyükön. Az általa 1785. november 1-én készült összeírásból, amit hivatalosan nem használtak fel, ismét elénk tárul az elköltözni készülő kisújszállásiak vagyoni állapota. A kimutatásában szereplő 317 család 1793 lelket számlál. Van összesen 936 vonómarhájuk, 250 fejőstehenük, 336 heverő jószáguk, 1668 juhuk, 610 sertésük, 293 cimbora jószáguk; 109 családnak nincs háza. igényelnek Összesen 359 sessió földet. Egy egész falut kitevő népesség keresi máshol életlehetőségét. A deputátusok a kamarához még június 22-én benyújtott kérvényükben Pacsér, Ómorovicza és Pusztakula kincstári birtokok átengedését kérik a jászkunságiak részére, amelyhez csatolják a jelentkezők névsorát, igazolóleveleiket és az igényelt letelepülési kedvezményeket. Ezek a következők: 1. szabad vallásgyakorlat; a prédikátor és egyházi alkalmazottak részére javadalmi földek és kaszálók; egyházi épületeikhez követ, fát, építőanyagot; 2. elegendő földet, melyből az egyes családok szántói és kaszálói, továbbá szőlők és temető kiteljenek; 3. robotjuk megváltását 5 krajcár egységáron, s a dézsmának nyolcadban való megállapítását; ,18