Kaposvári Gyöngyi – Bagi Gábor szerk.: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján: Kisújszállás, 1986. április 19–20. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 44-45. (1989)
Szabó Lajos: „Patsirra költözendő szeginysig" (Kisújszállásiak Bácskába települése 1786-ban)
4. útiköltséget, házaik felépítéséhez anyagot és tíz tehermentes esztendőt ; 5. a regálék megváltását, köztük az italmérés! jogot arra az időre is, amikor annak haszna az urbárium szerint a földesurakat .illetné; 6. kölcsön gabonát kérnek és a „hatvanig való árendás rác elvitelét i Q Pacsérról, kiknek házait illendő áron megváltanák", 1 A kérelmezők igénye meghaladta a kunhegyesiek beneficiumait, ami arra vall, ismerték a bevándorlóknak nyújtott kedvezményeket. Teljesítése, amely a helytartótanács feladata lett volna —, sohasem valósult meg, mivel a hazai telepesek királyi rendelet szerint nem részesülhettek azokban a kedvezményekben, mint a külföldiek. Ezek helyett — sok bürokratikus ügyintézés után — 1785. október 6-án értesíti a magyar udvari kancellária a helytartótanácsot (amelybe a magyar kamara augusztus 1 l-e óta beletartozott) arról, hogy az uralkodó tudomásul vette a jászkunságiak kérését, és a telepítés 'lebonyolítását a helytartótanácsra bízzák. Az ügy érdemi foglalkozásának eredményeként a végleges választ 1786. február 14-én küldi meg a helytartótanács a jászkun főkapitánynak. Ebből kiderül, milyen kedvezményeket kaptak a bácskai telepesek: "1. Szabad vallásgyakorlat, egész telek a prédikátornak, fél telek a tanítónak. 2.400 telket biztosítanak a telepesek részére és vagyoni helyzetüktől függ, hogyan vállalják fel. 3. Dézsmafizetés: termésük hetede. 4.18 frt házépítési segély. S. Gabonakölcsön kenyérnek és vetőmagnak, fi Három szabad év. Mindezekről 1786. március 14-én Jászberényben szereznek tudomást a telepesek képviselői. Ekkorra már tetőponton van az útra készülődés, amely a tél végén már elkezdődött. Szinte összecsengenek az „eimenendők" indoklásai: Herczeg Mihály „élelmének jobb móddal lejendő feltartása végett", Borsos István „életének jobb móddal lehető folytatása végett", Kis Éri Tóth János „élelmének jobb móddal lehető folytatása végett" Kisújszállásról „Patsérra mégyen lakni". Csak állataikat és legszükségesebb ingóságaikat tudják magukkal vinni, a többit, — kinek amije van -, áruba bocsátják pénzért, lábas-jószágért, szekérért ...A redimált szántó- és kaszáló föld 4-5-szörös áron, a szőlőföld 9-10-szeres áron talál gazdára, elsőleg a visszamaradó rokonok közül, vagy a gazdag redemptusok, jó conventiójú helységi alkalmazottak vásárolják fel (Jónás János, 19
