Szabó István: Faragó István szolnoki szabómester műhelye – Szolnok megyei múzeumok közleményei 43. (1988)

forrása és fontosság-érzetük legfőbb táplálója. S első pillanatásra mindenki előtt világos, hogy ők a város oszlopai, fenntartói, s egyben irányítói is. Ha azonban felütjük a régi írásokat, vagy végigbóklásszuk a szolnoki Damjanich János Múzeum textil gyűjteményét, gazdag információkat kapunk egy másfajta viseletanyagról is. Arról, ami a szolnoki születésű Pólya Tibor festőművész fantáziáját is megmozgatta, s a harmincas évek közepén a javaslatára készített „Az ellopott szerda" című, sajnos azóta már eltűnt játékfilmben a szolnoki fiatalságot ábrázoló szereplők magukra is öltöttek. A férfi ünneplő ruha együttesét mindenekelőtt a csizma viselet határozta meg. Hiszen a csizmához már eleve csak egyfajta szabású nadrág járulhatott. Sőt — mivel a nadrág a csizma fölötti comb-részen zsinórral díszített —, hogy érvényesülhessen a díszítés, már a kabát sem lehetett hosszú, legfeljebb csak combközépig érő. S ha már a nadrágon sujtás ékeskedett, csak úgy lehetett szép a viseletegyüttes, ha a zsinórdísz a felöltő helyett használt, vastagon bélelt, elöl nyitott kabát ujján, a zsebek környékén és a hátgerinci tájékon is folytatódik. Illetve, ha kiegészül a kabát elején a díszes, majd tíz dekagramm súlyú, két oldalt 2x5-ös elosztású „dűlőgombok" kapcsolásához szükséges kacskaringós zsinórdíszítéssel és a kabát gallérjától a két mell-részi kabátszárnyon és a kabátaljon körbefutó 5—7 cm szélességű fekete prémcsík kerettel, amely ugyanúgy asztrahán prémfajta, mint a fekete posztóöltözetet kiegészítő „lépcsős" kucsma. A kabát nyitott, legfeljebb hosszabb zsinórral vállra erősített szárnyai alatt az öltözethez hasonló vastag, fekete posztóból készült, végig begombolt, kerekített gallérú mellény járult, amelynek húsz darab gombja valamivel kisebb méretű a kabát egyébként funkciótian — mert szinte soha be nem gombolt — pitykéinél. Ám ugyanúgy ezüstből készültek ezek is és ugyanúgy tojásalakúak és spirális vonalban vannak díszítve, mint a kabátgombok. Ezalatt a végig felgombolt, kis, lekerekített nyakú ing éppen csak kitetszik. Ugyanúgy, mint az inget helyettesítő színes, nagymintás, kék-fekete-lilás-sötétvörös, brokát anyagból és színekből készített, hosszú ujjú, mellig középen kigombolható, orosz ingekhez hasonló szabású, gallér nélküli úgynevezett untercikk. Takarjuk le bármelyik ismert magyar politikus díszmagyart viselő arcképén a forgós, kócsagtollas díszt: formájában máris megkaptuk a szolnoki parraszt—polgár viselet egyik állandó tartozékát: a „lépcsős" kucsmát. Helyettesítsük gondolatban a díszmagyar legfontosabb részét, a panyókára vetett 27