Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

pásztortalálkozókkal. Más esetben viszont az állatpatrónus tisztelet és a nap szakrális jellege került előtérbe. Ezt tapasztaljuk a Vendel napi szokásoknál, vagy a nálunk nem túl népszerű Lénárd (nov. 6.) napján. Sokszor e szokások keveredését is megfigyelhetjük, nehéz a világi és szakrális mozzanatokat elkülöníteni — pl. a szegedi juhászok Dömötör napi szokásainál, ahol a pásztorok a templomban megtartott búcsú után nagy mulatozást rendeztek a szegedi Dömötör templom udvarán. Az őszi pásztorünnepekről összefoglaló igénnyel SZENDREY ZSIGMOND írt őszi jelesnapjaink című tanulmányában. Néhány Márton napi szokást is bemutat külön kis tanulmányban. A Márton napi szokásokat egyébként BÁLINT SÁNDOR összegezte legutóbb német nyelven. A Vendel és Demeter napi hagyományokat SZABADFALVI JÓZSEF dolgozta fel a Gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek című tanulmányában. Ez a munka sok inspiráló gondolatot adott jelen munka elkészítéséhez is. Valamennyi őszi jeles nap, pásztorünnep szakrális és néprajzi vizsgálatát megtaláljuk BÁLINT SÁNDOR: Ünnepi kalendárium című munkájában.

10 Az őszi pásztorünnepek köréből a Vendel napi szokások, illetve a Vendelkultusz magyarországi emlékeinek részletes vizsgálatát választottam diszszertációm témájául. E téma alapos, filológiai pontosságú vizsgálatával a magyar pásztorünnepek és az állatpatrónus-tisztelet magyarországi kutatásához szeretnék néhány adalékot szolgáltatni. Szent Vendel a pásztorok, juhászok, valamint a jószágok, sok helyen a földművelés patrónusa, napja (október 20.) a pásztortársadalom őszi ünnepe. A Vendel-kultusz magyarországi emlékeivel és elterjedésének kérdésével BÁLINT SÁNDOR, VARGA JÁNOS és SZABADFALVI JÓZSEF foglalkozott behatóan. BÁLINT SÁNDOR a Vendel tisztelet Szeged környéki emlékeit kutatta elsősorban , majd a hazai Vendel hagyományok egyik alapvető szintézisét írta meg. A téma másik jelentős, összefoglalása SZABADFALVI JÓZSEF említett munkája, aki a hasonló funkciójú Vendel és Dömötör napi szokásokat együttesen vizsgálta meg. SZABADFALVI JÓZSEF elsődlegesnek tartja a Demeter-kultuszt, mely a középkor folyamán honosodott meg Magyarországon és a hagyományos szilaj pásztorkodáshoz kapcsolódva a nagy összefüggő puszták pásztorkö6