Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

A fenti adatok ellenére a juhászok legfőbb őszi ünnepe Dömötör napja volt. A pásztorok Mihály napi összejövetelét tiltó Fejér megyei rendelke­zéseket szétküldték több dunántúli megyébe azzal a céllal, hogy a ható­ságok hátha együttesen nagyobb erővel léphetnek fel ellene. 1837-ben Esztergom vármegye arról tudósítja Fejér megyét, hogy náluk „hasonló juhászi Lakozások nem divatoznak, s így természetesen azok eltiltására nézve náluk szükség sem forog — a Juhászok szegődése pedig némelly helyek kivételével majd általjánosan egész Megyénkben Dömötör napjára esvén, alig fog eset előkerülni, a hol kebelünkből az olly lakozásokra által menőleg juhász találtassák. Szentgálon a marha Dömötörkor szorult be. 16 A keleti palóc juhászok ilyenkor adtak számot a nyájról. A nagyobb juh tartó községekben (Han­gony, Domaháza, Mikófalva) ezen a napon juhász-napot, juhász-báldot tartottak, melyre a környékbeli juhászokat is meghívták. 17 Részt vettek rajta a juhászok feleségei és lányai is. A juhászbálra parasztokat nem hív­tak meg, legfeljebb egy-két mulatós gazdalegényt. Az evés-ivás után duda mellett járták a juhásztáncot. Ilyenkor számoltak le egymással a harago­sok is. A Dömötör napi búcsújáról és a dömötörözés szokásáról országszerte híres volt Szeged. A XIX. század elején még a juhászok ünnepélyes menetben vonultak a Dömötör templomhoz: „A tanyai pásztorok zászló alatt vonul­tak a búcsúra. A zászlóvivő után jöttek a tanyai kapitányok, öreg gazdák. Utánuk felbokrétázott juhászlegények terelgették az ajándék fehér bárá­nyokat. A menyecskék pedig ropogósra sült fontos kalácsot és szőlőt hoz­tak. A menetben a juhászok többi hozzátartozói is résztvettek. Ünnepé­lyesen vonultak a templomba. A mise és prédikáció után a plébános át­vette a juhászok ajándékát, a bárányokat. A búcsúbeszédhez a pásztorok bürgepaprikással járultak hozzá, amelyet ott főztek ők maguk a templom udvarán. A túróslepényről, rétesről, bélesről a juhásznék, a borról pedig a borbírók gondoskodtak. Az ebéden ott voltak a város vezető emberei is. Az ételeket menyecskék és lányok szolgálták fel, akiket a juhászlegények dudaszóval kísértek a konyhától az ebéd színhelyéig. Ebéd után szintén dudaszó mellett táncra perdült mindenki, olykor a tisztelendő urak is." 18 Az Alföld más vidékein is megtartották a juhászok Dömötör napját. A Kis­kunságban a juhászszámadók összegyülekeztek valamelyik társuk pusztai 59

Next

/
Thumbnails
Contents