Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

ünnepek voltak szokásban. A pásztorok ősszel behajtották a jószágot, elszámoltak vele a gazdának, megkapták bérüket, s ez volt a pásztorszegődés ideje is, melyet vidám lakomával ünnepeltek meg. Sok helyen állatvásárt is rendeztek ilyenkor. Magyarország egyes részein Demeter, Mihály, Mindenszentek és Márton napján történt a behajtás, ezek a jeles napok voltak a magyar pásztortársadalom kiemelkedő őszi ünnepei évszázadok óta. Világi jellegű, mulatozással egybekötött ünnepek, leglényegesebb momentumai a pásztorszegődés a következő évre és az elmúlt gazdasági év ünnepélyes lezárása. A barokk hatására elterjedő és jellegében eltérő Vendel napi szokások Magyarországon és Kelet-Európa egyes országaiban nehezen törtek utat maguknak, ott is főleg a katolikus népesség körében és erős egyházi befolyás alatt. Kelet felé tisztelete elterjedt még Csehszlovákiában. A cseh Paninow-ban szent Vendelnek tyúkot áldoztak.

65 Ez azért is érdekes, mert a cseheknél a tyúkáldozattal megtisztelt szent elsősorban Szt. Vid. A szlovák juhászok körében is népszerű volt alakja. Tisztelete Nyugat-Szlovákiában összefüggő és intenzív. SONA KOVACEVICOVA külön tanulmányban vizsgálta meg a szlovákiai kultikus szobrászatot. Földrajzi tagolásban ismerteti a szobrokat, elkülönítve az egyházi, hivatásos mesterek alkotásait a népies faragású szobroktól. Összesítéséből idézem a Vendel-szobrokra vonatkozó adatokat: Nyugat-Szlovákiában 47 egyházi, 17 népies, Közép-Szlovákiában 14 egyházi és 2 népies, KeletSzlovákiában 8 egyházi Vendel szoborról tesz említést, népies ez utóbbi helyen nincs.

67 A számarányok arra utalnak, hogy a kultusz nyugaton sokkal intenzívebb, kelet felé haladva csökken a jelentősége. Ez egyúttal a terjedés irányát is mutatja. Érdekes, hogy a többi szent kultusza (Nepomuki szt. János, Flórián, Mária) is hasonló tendenciát mutat, ami arra vall, hogy a szlovák kultikus szobrászat Nyugat-Szlovákiában volt legvirágzóbb a XVIII-XIX. században. A Dél-szlovákiai Húl (Vrable) faluban álló színes homokkő szobor szlovák juhásznak öltözve, köpenyben, széles pásztorkalapban ábrázolja Vendelt, kezében pásztorbot, lábainál bárány és birka fekszik.

68 Ezen a vidéken a népies üvegfestményeken is gyakori alakja.

69 Rendkívül érdekes az a Közép-Szlovákiából származó üvegfestmény, mely Jánosík betyár módjára örökíti meg alakját: a képen két fa között magasra ugrik Vendel, ahogyan Jánosík a juhásztáncot járva magasra emelkedik. A képfestő mester azzal viszi közelebb szent Vendelt a szlovák nép hagyományaihoz, hogy belehelyezi alakját a Jánosík-ikonográfia sajátos formavilágába. 54