Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)
Kár, hogy a szlovák nép gazdag Vendel-kultuszának, hagyományainak feltárása még nem történt meg, számunkra is sok hasznosítható tanulságot deríthetne fel ezen a téren a kutatás. A Vendel-tisztelet Közép- és Kelet-Európa más országaiban csak nagyon szórványosan és elsődlegesen a német telepítésű területeken bukkan fel. így a jugoszláviai és romániai Bánát vidékén, ahol a német telepesek hatására terjedt el kultusza. 71 A bánáti németek a szántás legalkalmasabb idejének a Vendel napját megelőző és követő tíz napot tartják. 72 Németszentpéter (Sanpetrumare) faluban egy gazdát botbüntetésre ítéltek, mert Vendel napján dolgozott. 73 A Temesvár környéki Űjbesenyőn Vendel napján viaszból készült háziállatfigurákat helyeztek el a templom Vendel oltárán. Ezen a vidéken szent Vendel képe és szobra bent van a lakásban, gyertyát gyújtanak előtte. 75 Lengyelországban a német Szepességben néhány kápolnának (Zuberec, Vanyovka) Vendel titulusa van. 76 Ezen a tájon azonban Remete szent Antal kultusza ebben a vonatkozásban évszázadok óta töretlen. A Balkán-félszigeten ismeretlen kultusza, a szerb—horvátoknál Demeter (Mitar) és Márton (Martin, Mrat) töltik be ezt a funkciót. Észak-Európában sem terjedt el kultusza, itt Mihály és Mindenszentek napja a legeltetés határtermínusai (Finnország, Svédország, Észtország, Dánia, Norvégia.) 78 A Vendel-kultusz európai elterjedéséből a fentiek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az állatpatrónus Vendel tisztelete Közép- és Kelet-Európában Csehszlovákia és Magyarország területéig jutott el összefüggően. Földrajzi elhelyezkedését tekintve beleesik ebbe a vonalba a tőlünk délre fekvő jugoszláviai és romániai Bánát vidéke, és északra a lengyel Szepesség is. A kultusz legkeletibb határát a fenti országok szinte függőlegesen meghúzható szélső vonulata képezi. A Vendel-kultusz ettől keletre ismeretlen. Az állatpatrónus-tisztelet elterjedését vizsgálva SZABADFALVI JÓZSEF is hasonló következtetésre jutott. A nyugati eredetű Vendelés a balkáni eredetű Demeter napi szokások vizsgálatánál azt tapasztalta, hogy a Kárpát-medence magába szívta a mindkét irányból érkező hatásokat, ennélfogva Magyarország az őszi pásztorszokások esetében a keletés nyugat-európai kulturális front határmezsgyéjén terül el. 55
