Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

területen találunk. Inkább az egyház közvetítő szerepét kell látnunk ebben is. Arról nem beszélve, hogy magyarországi illetve jászsági felbukkanása nagyon egyedi és szórványos, ezért messzemenő következtetést nem is vonhatunk le belőle. Az érdekes inkább az, hogy a jászsági Vendeltársulatok átvették a hazai állattartó gazdaságok, egyesületek egyik legfontosabb funkcióját, a közös legeltetés szokását. így vallási funkciói mellett gazdasági létjogosultsága is volt, főleg a XDC. századi Vendeltársulatoknak. A XX. századi egyesületek ugyanis már kizárólag vallási, jámbor egyesületekké váltak. így a Vendel-társulatok végsősoron az alföldi állattartó gazdaságok sajátosságait is magukban hordozták. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a Vendel napi szokások DélNémetországból származtak be Európa más országaiba, a nyugati államokban már a XVI—XVII. században népszerű pásztorpatrónus, Hirtenpatron a parasztság körében.

62 Az ellenreformáció idején, a XVII. századtól egyre gyakrabban juhászként jelenik meg az ábrázolásokon és a hiedelemanyagban is, a juhász fontosabb kellékeivel (juhászkampó, mellette bárány) felszerelve.

63 A kultusz legnagyobb kiterjedése idején, a XVII— XVIII. században ezek a vonások jellemzik, s mint juhászszent (Schá'ferheilege) egyre szélesebb körben válik ismertté. WOLFGANG JACOBEIT felteszi azt a kérdést, hogy milyen körülmények hatására lett Vendelből juhász és hogy fejlődéstörténete miért éppen a juhásztípus alakjánál fejeződött be?

64 A népi felfogás, mentalitás ismeretében nem véletlen ez, mivel a pásztorok között mindenkor a juhász a legrangosabb. Gyógyít, jósol, tudása és hatalma van, a parasztok és pásztorok ügyes-bajos dolgaikban hozzá fordultak segítségért. Magyarországon is a pásztorok ranglistáján különleges képességei, hozzáértése, gyógyító tevékenysége miatt első hely illeti meg a juhászt. Ezért lehetséges az, hogy az állatjárványok és más állatbetegségek ellen védő és oltalmazó patrónus lett belőle. A Vendel napi szokások Kelet-Európában némi késéssel, a XVIII. században a barokk hatására kezdtek meghonosodni, abban az időben, amikor a kultusz Németországban is virágkorát élte. Magyarországra is ekkor jutott el tisztelete, bár népszerűsége nálunk a XIX. században tetőzött. Hasonló funkcióval és attribútumokkal vettük át tiszteletét, a nálunk eddig idegen egyházi jellegű állatpatrónus-tisztelet ennek hatására kezdett kibontakozni. Magyarországon és Kelet-Európában a hagyományos félszilaj pásztorkodáshoz kapcsolódva más, kevésbé vallási jellegű pásztor53