Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

zösségek érdekessége, hogy eredetük a régi faluközösségi viszonyokba nyúlik vissza. Amikor a modern falusi közigazgatási intézmények kialakultak, nem vették át a régi faluközösségek minden funkcióját, hanem egyes feladatok ellátását az autonóm közösségek (Közbirtokosság, Legelő és Legeltetési társulatok) örökölték. Ez magyarázza, hogy e közösségek működésében, tisztségféleségeiben (elnök, jegyző, tizedes vagy kisdékán stb.), terminológiájában számos olyan vonással találkozunk, melyeket a régi faluközösségek hagyományának tekinthetünk. Hasonló állattartó gazdaságok alakultak a XVIII. századtól kezdve szerte az Alföldön. FÖLDES LÁSZLÓ egy hajdúszoboszlói juhtartó gazdatársaság működését mutatja be és megállapítja, hogy a heverő juhok közös pásztorlása a magyar alföldi pusztai pásztorkodás jellemző szervezeti formája volt.

20 VARGA GYULA hasonló szempontból vizsgálja meg a debreceni és hajdúszoboszlói állattartó gazdaságokat.

2 Ezek külső beavatkozás nélkül, spontán alakultak meg és működésüket semmiféle közigazgatási intézkedés nem szabályozta. A jászsági juhászok Vendel-társulata is olyan állattartó szervezet volt, amely gazdasági funkciói mellett a szent tiszteletének propagálását is feladatának tekintette. Az utóbbi időben szokásaik, szertartásaik már a patrónus tisztelete köré csoportosultak, s ennek nyomán a szervezet egyházi, vallási jellege került előtérbe. Vendel napi szokások Vendel napja (okt. 20.) fogadalmi ünnep a Jászságban. Ilyenkor még a jószágokat sem fogták be, s nagyobb, gazdagabb porciót adtak nekik. Ekkor került sor szerte a Jászságban az ún. Vendel búcsúm, melyet a jászberényi társulatok ünnepélyes külsőségek között rendeztek meg. A múlt században a búcsú a ferencrendi templomban megrendezett fáklyás misével kezdődött. A ferences templomban oltár áll Vendel tiszteletére. A társulat fiatal férfitagjai égő fáklyákkal állták körül az oltárt. A mise után a társulat zászlói alatt kivonultak az Akasztófa hídj'ánél lévő Vendel szoborhoz. A körmenet rendje a hagyomány szerint a következő volt: a menet élén vitték a búcsújáró keresztet, ennek jobbján és balján a két-két társulati zászlót. Elől mentek a férfiak, utána a pap, és a társulat elöljárói (elnök, jegyző, pénztáros, kisdékán), végül a nők sokasága. A jászberényi Főplébánia Ceremoniáléja is megemlékezett a Vendel napi búcsúról. 1882. október 22-i dátum alatt az alábbi bejegyzés olvasható: „Vendel 31