Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

Szegedtől délre a bánáti németség körében is népszerű volt szent Vendel. Ez a terület a török hódoltság után teljesen újjászületett, a betelepített németek hozták magukkal a szent kultuszát. A Vendel-tisztelet terjesztésében fontos szerepe volt Máriaradnának, a Bánát híres búcsújáróhelyének. BÁLINT SÁNDOR véleménye szerint a Vendel-kultusz a veszprémi egyházmegye mellett az egykori Csanád egyházmegyében volt a legvirágzóbb.

78 Az Alföld keleti részén, a református vallású Tiszántúlon ritkán találkozunk Vendel emlékekkel. Ezeken a helyeken a Demeter és Mihály napi szokások a hagyományos pásztorkodáshoz kapcsolódva évszázadokon keresztül folyamatosan fennmaradtak. Ez a tisztán református vallású vidék nem engedett utat az egyházi barokk hatásainak. Az újonnan beköltözött katolikus népesség és a német telepítésű falvak hagyományaiban azonban itt is feltűnik a Vendel-tisztelet ismerete. Szolnokon a ferencrendi templomban oltárt emeltek tiszteletére, mely „a kolostor költségén a hivők hozzájárulásával 1778.ban" épült.

79 Törökszentmiklóson (Szolnok m.) a Szolnok felé vezető úton két kereszt áll, az egyik Vendelénust ábrázolja, Vendelénus kereszt-nék is hívják. A helyi hagyomány szerint Vendelénus hivő pásztor volt. A Szolnok megyei Tiszapüspökiben is áll egy szobor, mely „Vendelénusz pásztort ábrázolja, amint egy bárányt tart a kezében és egy szűr van rajta." (13. kép) A monda szerint „egy nagy hóviharban hazafelé tartott a nyájjal. A hó betemette őket és az arra tartó ökröket is. Később úgy találták meg, hogy az ökrök szarva kiállt a hóból. Ez 1862-ben történt. 1863-ban nagyon szűk esztendő következett. Megfagyott a búza, sok jószág megdöglött." Délebbre a Kőrösök mentén Kunszentmártonban (Szolnok m.) találtunk még Vendel emlékeket. A kunszentmártoni juhászok a múlt század elején, 1806-ban a mai Köttön utca, egykor Juhászkereszt utca végén keresztet állítottak. A kereszt tövében szent Vendel alakja volt látható, vállán tarisznyával, kezében bárányt tartva. Felmerül itt az a kérdés, hogy kapcsolatba hozhatjuk-e a Vendel-tisztelet ismeretét a kunszentmártoniak jászsági származásával? A kultusz késői jelentkezése miatt ez nem valószínű, inkább közvetlen német hatásra kell gondolnunk, mivel a jegyzőkönyvi adatok szerint a juhászkeresztet Tzimer Mihály juhász és társai saját költségükön építették. A szomszédos Tiszazugban a pásztorok „mihályosok" voltak, a beterelés és pásztorszegődés Mihály napján történt. 21