Gulyás Éva: Egy őszi pásztorünnep és európai párhuzamai: Adatok a Vendel-kultusz magyarországi kutatásához – Szolnok megyei múzeumok közleményei 42. (1986)

peregi templomban, mely XVIII. századi faragvány és Kiskunhalason. A Kiskunságban azonban változatlanul nagy népszerűsége volt a Dömötör napi szokásoknak is. Kunszentmiklóson ezen a napon tartották meg a dömötöri birkavásárt, melyre messze földről összesereglettek a pásztorok, kereskedők.

69 A juhászok ilyenkor hajtották fel a nyájakat a város alá és az elszámolás után dömötöri bált, juhbált rendeztek. Tálasi István szerint ez az egykori szokás a XX. század első harmadában a kiskunsági gazdakörök dömötöri vacsoráiban maradt meg csökevényesen. A Vendel tisztelet ezen a vidéken elsősorban a kisparaszti állattartó gazdák körében volt népszerű. A Dél-Alföld és Szeged Vendel tiszteletének emlékeit BÁLINT SÁNDOR 71 kutatásai nyomán ismerjük. Az első emlékek itt is feltűnnek már a XVÍÍÍ. század közepén, a kultusz hazai jelentkezésekor. A szegedi piaristák zákányi tanyájukon 1760—70-ben kápolnát emeltek Vendel tiszteletére, 1788 előtt miséztek is benne.

72 A Szeged-alsó városi templomban oltár áll tiszteletére. A szegedi jószágtartó gazdák itt szoktak misét mondatni, ha a jószágot vész tizedelte. A szomszédos Tápén szükség esetén a litániáját szokták elvégezni. A Vendel tisztelet helyi népszerűségét több kis Vendel tiszteletét propagáló nyomtatvány is táplálta ezen a vidéken. POGÁNY PÉTER a ponyván árult vásári kiadványok között említi a „Szent Vendelliöz könyörgés marhavész idején vagy előjeleikor" c. kis nyomtatványt, mely Szegeden Burger Zsigmond kiadásában jelent meg 1863-ban.

75 Primitív címlapján a gulyás éppen az imafüzetet olvassa állatai között (12. kép).

76 A kép alatt az alábbi Vendelhez szóló fohászt olvashatjuk: „Oh szent Vendel! hallgasd meg a mi buzgó imánkat és könyörögj érettünk, hogy marháinktól távoztassa el Isten a nagy veszedelmet!" A XX. századelején Nagy Miklós szegedi papírkereskedő adott ki több alkalommal Vendeltiszteletet propagáló füzetkéket: „Dicsőséges szent Vendelnek, a dögvész ellen való Patrónus tisztelete" címmel, először 1933-ban, majd 1947-ben is. Szerzőjük a jászladányi Orosz István, parasztköltő és búcsúvezető, akinek hasonló című, a szerző nevét is feltüntető énekes füzete eredetileg Pesten jelent meg Bartalits Imre könyvnyomdájában a század elején. A szegedi nyomtatványok ennek javított és lerövidített változatai. A Vendel-tisztelet Szegeden oly nagy népszerűségre tett szert, hogy a juhászok híres Dömötör napi búcsúját és szokásait is háttérbe szorította. 20