Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

is ezen a részen soha nem látott, hanem az régi emberektül azt hallotta a fátens, hogy az halomnál turgonyi temető lett volna. Báttyétul, Elek Györgytül pedig azt hallotta, hogy turgonyiak akkor, mikor turgonyi templomtul halomhoz lakni az vizek miatt kigyüttek, azon halmot kérték temetőnek kenderesiektől az Csonkaérnek Turgony felől való szélén. Azon a temetőn alól Túri útig az gyöpre fordult szántóföldeken keresztül, onnan part hátán egyenesen lemenvén az Túri utón épen az Ördögárkáig, hallotta, hogy mindaddig tartották kenderesiek az határt és hogy azon a részen sok kenderesi kert helyek is meg vannak és hogy a kenderesi határ nem csak Turgonnyal és Fegyvernekkel, de Csorbával is határos légyen, mindenkor hallotta. Hetedik tanú Kerek Mihály nemes és debrecenyi polgár és lakos kb, 5o évea, hit alatt vallya : A Tövisessziget és Ravaszlyuk a Turgonyi temetőnek nevezett dombig /való része felől/ pontosan nem tud semmit,de híresztelésből hallotta ezt, hogy ezelőtt négy esztendővel tiz esz tendeig Д 719—29 közt/ Kisújszálláson lakván, egy időben a kisújszállási biró megértvén, hogy a debrecenyi gulya a Temető halom körül való tilalmasban jár, ezen fátanst küldötte ki a debrecenyi gulyásokhoz, hogy mongya meg nekiek, maxhájokat itten ne járassák, hanem hajcsák el, amint is kijővén ezen gulyásokhoz, kik szintén akkor a Temető halmon hevertek, a birónak üzenetit meg mondotta nekik, de a gulyások fel sem keltek előtte, marhájukat sem hajtották el a tilalmasbul, hanem mindazon tilalmasban, mind pedig felfelé Csonkaér mellyékin, ugy lefelől azon ér mellett széltiben bocsájtották és legeltették marhájukat, mint magok árendált kenderesi földökön. Tovább az Temető ha lomtul fogvást egész Túri útig a fátens semmit sem tud mondani, ha nem azt jól tudgya, hogy midőn Borbély Mihály árendálta a kenderesi pusztát, azon Túri utón Fegyvernek felé, valaki valahol kaszált, minden boglyátul Borbély Mihály szedett egy egy márjást, de a Túri utón felől Turgony felől nem. E felvett tanuvallomási jegyzőkönyv alapján a kiküldött biróság a következőképpen Ítélkezett. -* Egy részről a kegyes Nagy Vincze atya, mint a Remete Szent Pál rend magyarországi procuratora és teljhatalmú megbizottja, továbbá n kiváló hívünk, Hodossy János, mint Kenderes község tényleges birtokosa, más részről a mi királyi kincstárunk és a Kolbász és Turgony pusztákat biró kun szomszédok között, nem különben másik kiváló hívünk, Borbély Mihály, mint Kakát puszta birtokosa, mint aki már régi idő óta birtokosa azon részeknek" - jelenlétében Károly császár 1733 november 17-én kelt rendelete alapján : ... összehiván azokat, akik a barátságos egyezkedést elfogadták és a helyszinen levőkkel, ugy mint Nagy Vincze, vitézlő Hodossy János, Katona Péter, Mihályi István egy részről, más részről vitézlő Morvay Mihály jászkun kapitány, Gál Mihály nagykunok kapitánya, Elek István kisújszállási vagy péterszállási biró, továbbá vitézlő Terbócs István és Maczák István szomszédok. Észak felől kiindulva Kenderes községből és a Tövises szigethez érve és noha Kakát pusztát illetőleg sem barátságos egyesség, sem birói határozat nem volt, sem pedig Borbély Mihály vagy az ő emberei ott nem voltak és noha Tövises sziget épen nincs meg azon állapotában, ahogy azt a Báthori nádor féle metális értelmében a nádor által meghagya tott, azon kijelentéssel hagytam ott és erősitettem meg, hogy északi fele Kakathoz, másik déli fele pedig Kendereshez tartozzék. Innen Ke89 -