Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

is ezen a részen soha nem látott, hanem az régi emberektül azt hal­lotta a fátens, hogy az halomnál turgonyi temető lett volna. Báttyé­tul, Elek Györgytül pedig azt hallotta, hogy turgonyiak akkor, mikor turgonyi templomtul halomhoz lakni az vizek miatt kigyüttek, azon hal­mot kérték temetőnek kenderesiektől az Csonkaérnek Turgony felől való szélén. Azon a temetőn alól Túri útig az gyöpre fordult szántóföldeken keresztül, onnan part hátán egyenesen lemenvén az Túri utón épen az Ördögárkáig, hallotta, hogy mindaddig tartották kenderesiek az határt és hogy azon a részen sok kenderesi kert helyek is meg vannak és hogy a kenderesi határ nem csak Turgonnyal és Fegyvernekkel, de Csorbával is határos légyen, mindenkor hallotta. Hetedik tanú Kerek Mihály nemes és debrecenyi polgár és lakos kb, 5o évea, hit alatt vallya : A Tövisessziget és Ravaszlyuk a Turgonyi te­metőnek nevezett dombig /való része felől/ pontosan nem tud semmit,de híresztelésből hallotta ezt, hogy ezelőtt négy esztendővel tiz esz ­tendeig Д 719—29 közt/ Kisújszálláson lakván, egy időben a kisújszállá­si biró megértvén, hogy a debrecenyi gulya a Temető halom körül való tilalmasban jár, ezen fátanst küldötte ki a debrecenyi gulyásokhoz, hogy mongya meg nekiek, maxhájokat itten ne járassák, hanem hajcsák el, amint is kijővén ezen gulyásokhoz, kik szintén akkor a Temető hal­mon hevertek, a birónak üzenetit meg mondotta nekik, de a gulyások fel sem keltek előtte, marhájukat sem hajtották el a tilalmasbul, ha­nem mindazon tilalmasban, mind pedig felfelé Csonkaér mellyékin, ugy lefelől azon ér mellett széltiben bocsájtották és legeltették marhá­jukat, mint magok árendált kenderesi földökön. Tovább az Temető ha ­lomtul fogvást egész Túri útig a fátens semmit sem tud mondani, ha ­nem azt jól tudgya, hogy midőn Borbély Mihály árendálta a kenderesi pusztát, azon Túri utón Fegyvernek felé, valaki valahol kaszált, min­den boglyátul Borbély Mihály szedett egy egy márjást, de a Túri utón felől Turgony felől nem. E felvett tanuvallomási jegyzőkönyv alapján a kiküldött biróság a kö­vetkezőképpen Ítélkezett. -* Egy részről a kegyes Nagy Vincze atya, mint a Remete Szent Pál rend magyarországi procuratora és teljhatalmú megbizottja, továbbá n kivá­ló hívünk, Hodossy János, mint Kenderes község tényleges birtokosa, más részről a mi királyi kincstárunk és a Kolbász és Turgony pusztá­kat biró kun szomszédok között, nem különben másik kiváló hívünk, Bor­bély Mihály, mint Kakát puszta birtokosa, mint aki már régi idő óta birtokosa azon részeknek" - jelenlétében Károly császár 1733 november 17-én kelt rendelete alapján : ... összehiván azokat, akik a barátságos egyezkedést elfogadták és a helyszinen levőkkel, ugy mint Nagy Vincze, vitézlő Hodossy János, Ka­tona Péter, Mihályi István egy részről, más részről vitézlő Morvay Mi­hály jászkun kapitány, Gál Mihály nagykunok kapitánya, Elek István kisújszállási vagy péterszállási biró, továbbá vitézlő Terbócs István és Maczák István szomszédok. Észak felől kiindulva Kenderes községből és a Tövises szigethez érve és noha Kakát pusztát illetőleg sem barátságos egyesség, sem birói ha­tározat nem volt, sem pedig Borbély Mihály vagy az ő emberei ott nem voltak és noha Tövises sziget épen nincs meg azon állapotában, ahogy azt a Báthori nádor féle metális értelmében a nádor által meghagya ­tott, azon kijelentéssel hagytam ott és erősitettem meg, hogy északi fele Kakathoz, másik déli fele pedig Kendereshez tartozzék. Innen Ke­89 -

Next

/
Thumbnails
Contents