Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

létre fordulván 264o lépésnyire egy, még most is fennmaradt földná­nyásos és eléggé feltűnő helyre érkeztem el, amely ugyan a Báthory­féle metalisban egyaránt Ravaszlyuknak neveztetik. Itt a három határ­domb részint feljebb emeltetett, részint megujittatott és pedig az e­gyik keleti, a kolbászi, a másik keleti a kisújszállási vagy péter ­szállási,-a harmadik nyugati a kenderesi birtokok elkülönítésére, a negyedik domb pedig, a Kakát felöli, figyelmen kivül hagyatott és nem hányatott fel. Hogyha annak a pusztának mostani birtokosa sem barát­ságos egyességre nem lép, sem padig arról valami birói itélet nem ho— zatik, a per kimenetelétől függjön, hogy vájjon annak a kakati hatá­rai odáig terjednek-e ? Innen délnek fordulva is a sikon 69o lépésnyire egy uj határdomb há­nyatott Kenderes és Kisújszállás vagyis Péterszállása közt. Ettől 563 lépésnyire másik határdomb emeltetett ugyanazon határok elkülö­nítésére. Továbbá dél felé haladva 560 lépésnyire és a Fattyusziget közepén megállva* azon szigetet lépéssel két egyenlő részre osztva, a kelet felé eső fele részt a Kisújszállási határnak, a nyugat felő­lit Kenderesi határnak jelöltem ki használatra és birtoklásra, a szi­get közepén két uj határdombot hányattam, S két dombtól 5ûo lépésnyire egyenes irányban 600 lépésnyire egy má­sikat hányattam. Nem különben továbbra dél felé 650 lépésnyire megér­keztünk azon helyre, mely a Báthory féle metalisban, mint ma is Hajó­nyugodalomnak van nevezve, itt két uj földhányás emeltetett, egyik kelet felől a kisújszállási, másik nyugat felől a kenderesi határok megjelölésére és elkülönítésére. Tovább nyugat felé hajolva, nádasokon, mocsarakon és sik vizeken, a— sős időben járhatatlan helyeken át, melyeknek neve Kagyrét, kb. 513 lépésnyire abban a nádasban mutattak nekem a kisújszállásiak egy, a határt mutató és a körülfekvő mocsaras helyen, a hajlás felett kie­melkedő határjelet, de mivel arról sem a Báthory féle metalisban nincs semmi felvilágosítás, sem maguk a kisújszállásiak és azok tanúi semmi bizonyosat nem tudnak bizonyítani, ennélfogva jobbra, észak felől 15 lépésnyire határjelet nem emeltem, hanem tovább a Hajónyugodalomtól kb 60I lépésre ugyanezen nádasban és mocsárban egyenesen nyugatra tartva, készült egy domb a nádas tóban. Ettől tovább nyugat felé a nádasban kb 389 lépésre is uj határhalom emeltetett, azután ugyanazon irányban kb 7oo lépésre a nádas mocsárban harmadik uj méta készült. Ettől egyenes irányba 65o lépésre a Nagyrét nádasában és mocsarában negyedik uj domb, majd 444- lépésre ugyanott egy ötödik emeltetett, nagy nehézségek után ugyancsak neki melegedve. Még mindig ezirányban 7oo lépésre a hatodik, onnan 49o lépésre a hetedik, innen nyugatra tartva, ugyanazon nádas mocsárban elérkezvén a Csonkaér nevű érhez, annak déli oldalában készült a nyolcadik határdomb. Ez az a hely, mely a Báthory féle metalisban Értőnek nevezett határ­jelért most egymással pereskedő felek által biztosan ki nem mutatha­tó, noha nyilvánvaló, hogy itt kellett lennie. Mindazáltal a barátsá­gos egyesség mellett, a felek hozzájárulván az eskü mellett való bi­zonyításhoz, hogy ez előtt néhány évvel itt olyan földhányás—jelet láttak, mintha az határjel lett volna. Sopronyi^Perenc 47 éves, Varga András 58 éves, Szoboszlai Márton 4-9 éves, Kurucz János 48 éves, Mülle János 4o éves, Gál Mihály 2o éves, Varga János 25 éves, mindnyájan kisújszállási vagy péterszállási la­kosok, továbbá Bundás Mhály 28 éves, vitézlő Terbócs István kisuj­-9o -

Next

/
Thumbnails
Contents