Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

báttya által tet vetést nézni járkált és azon földek miatt is az kik már gyöpre fordultának, ott még nem szenvedhetett volna, azért asztat nem egyébnek egyedül csak róka vagy más állat hányásának mondhattya. Azon ér, az ki Kenderesen föllül oldalast Kakát felé vagyon, csak azért neveztetett Kakati Tónak vagy érnek hogy arra felé vagyon, de máskint nem igazi nevének mongya lenni az Fátens, mivel az régi Kenderési lakosok

, ha annak nevezték haraguttak és azon érnek Kakát felé való heléig az kakati utolsó halomhoz levő kakati Fertőnek alsó részéig, a Vagyis végéig az Pénzásás helivel egyetemben mindazt, mind peniglen onnand menvén az nádas avagy Kakát- érnek szintén fölfelé,éppen mintegy az kakati templom irányában, az mely felé annak előtte az nádasokra az pénz ásás helétől ut ment volna /Kis réti sáron által észak fölé az Kis Szigetre, onnand pedig fordulván nap kelet felé Nagy rétre s a.ttul amaz gyepes forma hátra, kit Tövisses szigetnek héjnak és azon felül menvén jó darabon hosszas partocskára

t mellyet Ravaszlyuknak neveznek, az hol most is sok lyuk forma ásások, túrások vannak és ottan kakati, kolbászi és kenderesi határok öszve szakadnak, addigh mindenkor Fátens Kenderesen laktában kenderassiek mind sajátjókat birták ugy hogy azon Ravasz lyuktól menvén jó darabon dél felé amaz Komlós hátra, kit Fattyú szigetnek, másként pediglen most Kurvahátnak neveznek azon az részen az Hajó nyugodalomig, /az ki kenderessi Nagy réti ér vize szélihez közel vagyon / az kenderesi lakosok magok nyilasokra az füvet felosztották, mely régi lakosok közzül Fátens attyának is jutott, ugy hogy azon nyilast Fátensnek magának és Mihál megháláló— zott báttyának is kaszálni kellett és nemcsak a Hajó nyugodalomig éppen, hanem még Kisújszállás falé való részin is tul mintegy hat kasza vágásnyira maga Fátens füvet kaszállott, senkitül, mint saját kenderesi földön, az kenderesi lakos abban az üdőben nem hántatott és háborgattatott, innend pediglen az Hajó nyugodalomtól igenyessen menvén nádasokon által nap nyugat felé az Nagy réti érnek sarján az Csonka érnek Alsó Turgony felé való szélin ugy hogy a mint az Turgonyi régi temetőhalom vagyon, annak irányában meg nevezett Csonka érnek alsó széli Turgony felé mintegy húsz lépésnyire Fátens idejében Kenderesi— ek marha legeltetéssel mind peniglen disznóknak arra való eresztésekkel és sás kaszállással is birták és hasznát vették, onnand pediglen menvén igenyessen az Csonka érnek alsó szélitül amaz Kakás vagyis Szásos érnek közepe által az gyöpre, az hol az régi szántó földeknek még most is barázdájok meg tetszik és egy megbarázdolt határ forma hányáska is ottan láczik addig, onnand pediglen mint egy lineán menvén partosán azon barázda felé, melyet kisújszállásiak most nem régenten határnak tettének, az Túri ut mellett az Túri utón pediglen alá menvén Tur felé egész az Ördög árkáig, noha ugyan Fátens nem emlékezik hogy éppen megnevezett Ördög árkáig az háború előtt kenderesiek birták volna, de az Ördög árkátul Tisza felé térvén azon Hankalikos kútnak irányában, mely fegyverneki pusztán marhák itatására ásattatott, attul fogvást az Túri uttul fegyvernek! puszta mellett levő ugyan fegyverneki útig kenderesiek birták és marháj oknak azon darabon kert heleket azaz aklokat csináltak és ottan emésztették meg marhájokkal azon egy darabon kaszállott szénájokat, mely akioknak még most is Ördög árkán innend Tisza felé az helei meg ösmerczenek, hogy pediglen azon darab földet kenderesiek békességesen háborgatás nélkül birták az túri uttul Ördög árkán innend Tisza felé Fegyverneki útig, onnand tudgya, hogy háború előtt Kenderesen való laktában az - 65 -