Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

kenderesi lakosok Fatan.es jelenlétében is addig határozták, az mint még most is a fegyverneki ut mellett Ördög határaiul megnevezett kut irányában Tisza felé kis határkák jól meg tetszenek és azon időben régi kenderesi lakosoktul is közbeszéd szerint hallotta, hogy kenderesi föld nemcsak Fegyvernekkel és Turgonnyal, de Csorbával is határos volt és köllenék most is lennie, de amaz derik határokat Turgony felé Fatens sehol sem látott Kenderesen való laktában, A második tanú Elek Jáno s,Turkeveii birtokos kb. 55 éves, nagyjából ugyanezt vallja : Fatens Kenderesen születvén, kurucz világ előtt is ott Kenderesen lakván, járta ezen földeket mind marha legeltetéssel, mind pediglen a tájon levő szántóföldeknek árpa és búzával kenderesi lakosok által való bé vettetésekkel azon darab földnek hasznát venni látta, tapasztalta; azon kakati Tónak fölső részin menvén az kakati halmokon alul lévő kakati halom förtője végéig az pénz ásás heléig vagyis a pénz ásás helekig mind marha legeltetéssel, mind a midőn nevezett Tóban viz volt, halászással és szás kaszállással kenderesiek birták ... az kakati templom irányában, az moly felé annak előtte az kis szigetre ut ment - mondja; aztán az Ravasz lyukon most is sásások visések jól megösmerczenek ... ezt a helyet - mondja tovább - Hajó nyugodalomnak hivták, hallotta, hogy az kenderesi földek eddig gyönnek s ezen Hajó nyugodalom kis domb legyen Turgony és Kenderes között való határ, azt is tudgya, hogy mindenkor ezen helyen vonták föl a kenderesiek a szúnyog hálókat amikor ezen Hajó nyugodalomon fölül a réteket kaszálták ... régi emberektül azt hallotta Fatens, hogy a határon Turgonyi temető lett volna, bátyátul pedig azt hallotta, hogy a Turgonyiak akkor, amidőn a Turgoni temp»* lomtul az malomhoz lakni az vizek miatt kigyüttek és kiköltöztek, a— zon halmot kérték Temetőnek kenderesiektől./Az kert hale pediglen az utóbbi Turgoni falunak hele volna, azt attul a megnevezett ... Gás-' pártul Kenderesen attya házában hallotta/. /Ez a rész át van húzva/. A harmadik tanú Gulyás Márton

, Mándoki vagy másképpen Szabó karcagujszállási urnák Kisújszálláson élő barompásztora, kb. 33 éves : Mándoki uram gulyáját ezelőtt lo évvel a kenderesi földön őrizte, a kisújszállásiak a Hajó nyugodalomnál az lapos szigeten, kit Kurva hátnak neveznek, füvet kaszállottak és azon fü, amikoron megszáradással szénára fordult, az Fatens megétette, mely megétetésért noha ugyan Fatens őrzése alatt lévő marhákból tehenét a kisújszállásiak bé hajtották, mind azon által lévén oly emberek, az kikkel megbizonittatott, hogy nem kisújszállási, de kenderesi földön volt azon széna, azért pénz nélkül vissza hajtotta Fatens a bé hajtott tehenet és azon okbul az Ravasz Lyuktól fogvást egész a Hajó nyugodalomig nem másnak csak kenderesi földnek tartatott. Negyedik tanú Nagy Ferenc, roffi ember Borbély Mihály urnái, kb. 60 é— ves. Hat évvel ezelőtt Kisújszálláson hatodfél esztendeig való laktában akkor mikor Orczy István és Gróf Koháry István uram excelleuciájátul, Fatens által is olvasott bizonyságlevél mellett akkoriban pusztán álló földet árandálta a kisújszállásiakkal, hasznát vette a kenderesi földnek, de nem tovább, hanem csak a Csonka érnek a Turgoni teme* tő halom felé való részéig tartották az kenderesi földet, de mikor Orczy István, midőn tudva lévő gróf Koháry István uramtul árendába birta az kenderesi földet, tehát mind kisújszállási határt, mind рв— niglen kenderesit megtartani kivánván, magok igazi terminációjukban és azzal mind a két uraságoknak jószági iránt satisfactiót tenni igye- 66 -