Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

utalnak. "1. Tudgya-e, hallotta e az tanú Fekete balomhoz közel levő kettős határok az nem réginten kezdődött ut mellett más kettő, pediglen onnand mint egy más fél ezer lépésnyire lévő völgyecskében meginten kettős s jól megtetsző határok hova valók és mely határt Fegyverneket is Kenderestül vagy hogy Kenderest Kakattul hasittyák, ha Kenderes és Fegyvernek között való választó határok, honnan tugya és azon határoktul merre megyén Kenderesnek igaz határja régi haszonvétel szerint, az most is meg tetsző határokra Kakati határ mellett ? Nemde nem 2. amint az Völgyben lévő Kenderest és Fegyverneket választó határok vannak azon határoktul igenyessen menvén az régenten kenderesiek által szántott földeknek felső végin, mellyek már most gyöpre fordultak, mind azon által megismervin az barázdáknak helyit, megen igenyessen az hajdant csinált aklok vagyis kert helekre és onnand az most is existáló Kenderes és Kakati határokra egész az kakati határokra egész az kakati fölső határig, onnand pediglen által az Nagy Telekre s Nagy Telekről azon ut mellett, mely megyén az nagy réti sárra kis ré%i sáron által Észak felől Kis szigetre s onnand menvén nap kelet felé másként Nagy rétre s onnand igenyessen Tövises szigetre és meginten onnand járó darabon menvén hosszas partocskára, Ravaszlyuknak nevezőre, az hol Kolbász, Kakát és kenderesi határok öszve sza kádnak, onnand pediglen dél felől jó darabon menvén Fattyú szigetre /mely most Kurva hátnak is neveztetik/, onnand megfordulván, nap nyugat feli Hajó nyugodalomra, onnand igenyessen nádasokon által menvén Nagy réti érnek sarján megyén, meginten az kenderesi határ valamily kerthez a vagyis kert helekre s onnand Hosszú hátra és Völgy hátra, Mindezekre emlékszik—e a tanú, hogy kenderesiek meg nevezett helekig birták és határokat látott e valamikor azon heleken avagy csak határok nélkül bizonyos nevezhető helekig birták kenderesiek magok saját fölgyököt azért miként, hogy meddig birták emiitett•Kenderesi földeket, hiti után circumstantialiter vallya meg a tanú. Az el=ő tanú Elek György turkeveii birtokos, kb. 60 éves, igy tesz vallomást : Minthogy Fátens az kurucz háború előtt nemcsak lakott Kenderesen, de ott is született a világra, járván akkoriban sokszor az határt, tudgya, hogy az Fekete halom irányában most nem rigenten csinált uj ut mellett egy kis partocskán lévő két határról menvén mintegy oldalast Kakát felé való völgyecskére, az moly völgyecskében vagyon meginten két jól meg tecző hánt határ, addig is bikessigesen kenderesi lakosok által biratott az igaz kenderesi határ, mely két helen való kettős határoknak edgyike Fegyvernek! pusztához, másika pediglen kenderesi igaz földhöz tartozik és ugyanazon völgyben való kettős határokrul egenyessen ad secundum menvén, azon gyöpön, /möllyen még most is az réghi kenderesi lakosoknak búza alá való szántó földökön az barázda meg teczik,/ kert vagyis aklok helekre, onnand pediglen az jól meg tetcző hánt határokra egész az kakati tónak' nevező ér helen levő hánt kis határokra addig mindenkor Fátens ideiben is kenderesiek mind marha legeltetéssel mind peniglen egyéb haszon vétellel mint saját földöket birták, senkitül nem háborgattattanak az mig nevezett Fekete fialom irányában peniglen partocskán lévő két hánt határnál minémü most Kenderes felé menő ut vagyon, az Fátens ideiben ottan nem volt és a mellett az ut mellett való edgyes határ forma hányást is soha nem látta, noha arra is, hol marhát látni, hol peniglen Mihály _ 64 -