Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)
vétkezendőképpen földön futóvá tettek; hogy már maid az egész körül való tartománynak és az mi nagyobb az idegen nemzetnek gyalázattyára, más helységben kintelenitettünk az télnek idején lakásunkat vennünk, az hol most is nagy nyomorúsággal mint lakó helyünkbül ki űzettek siránkozunk. Mint hogy penigh nagy méltósághu kegyelmes urunk az midőn megh irt kenderesi pusztának megh szállására Excellentiád magát resolválta /elhatározta/;nemdenem Nemes Heves Vármegyét /kiben nevezet puszta helyheztetik/ elsőben is Excellenciád requirálta /megkereste/ és e szerint magát tolerálni/békességesen eltürni/méltóztatot, hogy azon kenderesi pusztát nemesekkel főképpen szándékozna megh ültetni,azért az nemes vármegye engedje megh grémiumjában /kebelében/ levő nemesseknek szabadon oda való jöveteleket: és igy mint Excellentiád magha kegyelmességében mint penigh az nemes vármegye protectiojában fogja tartani. Kire nézve mi is ezt megh értvén, előbbi lakásunkat el hagyván, azonnal mint egy ohaitozva Excellenciád kegyelmességébül Kenderesre transferáltuk magunkat; az hol az midőn legh békességessabben gondolván maradásunkat, főképpen ezen diaeta alkalmatosságával oly törvénynek tételében főképpen Excellentiád, mint igaz hive az hazának fáradozna, mely által az nemessi szabadságh legh kisebben se sértődjék megh, szintén akkor nevezet hatalmaskodók Hodosi János és Szombathelyi uraink föllyebb déclarait isszonnyu casust követtek el rajtunk; mely dologh r.egh irt pusztának további szaporitásátul többeket is, kiknek talán oda való szándékok volna, el rettent és ha nem orvosoltatik, az ot lakosokat is el kedvetleniti és igy az pusztábul továb is puszta lészen, mely Excellentiád kegyelmes dispositiójának nyilván ellenkezik. Mind ezekre való nézve nagy alázatossággal Excellentiádhoz folyamodván, supplicalunk /alázatosan könyörgünk/ és mint jó kegyelmes urunkat következendőkippen ezen ország gyűlésében az nemessi szabadságnak legh főb protectorat alázatossan kérjük, hogy valamint szintén ezen Magyar Országh Gyűlésben az midőn az nemessi szabadságnak sértődését észre vette volna Excellentiád, azonr.al hathatósan az nemességnek megh tartásában fel kiáltani és dicséretessen Méltóságos famíliájának örökös emlékezetére pártyát fogni méltóztatott, ugy ezen rajtunk el követet nemessi szabadságunk iszonyú meg sértődését is méltóztassék Excellentiád szivére venni és általunk épitetet házainkat hozzá tartozandóival edgyütt kegyeimessen vissza adatni, s következendőképpen további ugyan Kenderessen lakásunkat megh engedni /fönt tartván mindazonáltal az hatalmaskodásnak törvény szerint való megh keresését/, hogy igy továbis Excellentiád protectiojában megh maradván kegyelmességében dicsekedhessünk; következendőképpen továbi szolgálattyára alkalmatosabbak lehessünk. Mely ebbéli hozzánk mutatandó kegyelmesságét Excellentiádnak holtigh való alázatos szolgálatainkkal meghálálnunk és az mindenható Istent Excellentiádnak az nemességnek szerencséjére való hosszú életéért együgyű imádságinkkal kérnünk igyekezünk : Kegyes és vigasztaló választ várván,.mégh élünk maradunk Excellentiádnak ,,, , n , , . , , -. Alázatos legh kisseb szolgai. Eddig Kenderesen lakos áe most ónnénd hatalmasul exturbált és kiüzettetett nemesek Terbocs István és Csenda Ferenc • - 57 -