Kormos László: Kenderes története. Oklevéltár 1728-ig (1979)

Cimzés: Az méltósághos Gróff s Generalis Nagy Károli Károly Sándor Úrhoz, Kegyelmes s Koronás Király Urunk eő Fölséghe Titkos belső és az Fölséges Királyi Consilium Tanácsossának Kivált képpen való nagy jó Kegyelmes Urunkhoz eő Excellentiájához Alázatos Instántiájok az belül megh irt nemeseknek. Másolatban megtalálható az O.L. Pálos oki. tár /E.153/ l89.fsz.l. fasc,/74,75,76 pag./ Győry Lajos a Károlyi oklevéltárban található eredetiről leirta Károlyi Sándor sajátkezű Írásával jegyezte rá el­utasító intézkedését : "Az Instánsoknak földemen tett sok alkalmatlanság és veszekedésekkel okozott egyenettlenségeit s más földes urnák Itroductiójára /behozás/ és istmeretire való sillyecségöket megh tudván, az télnek előtte megh parancsoltam vala, hogy szép szerrel és móddal másutt keressenek szál­lást magoknak, de nem hogy parancsolatomnak engedelmeskedtenek volna, sot illetlen betstelen szókkal engemet is mocskolni merészeltek.Azért, hogy kenteiének voltának télnek idején is földeimről elmenni, magok oka, szolgámnak azt kelletett cselekedni, az mit parancsoltam, ha ne­mességek megsértetett azzal az instánsok, keressék orvoslássát az hol tetczik, de jobbágy földemen lakássokat absolute meg nem engedem. Posony 19. Febr. 1729. Károly Sándor," Terbócs István, aki később nagykun kapitány lett, Károlyi Sándor elő­zetes ígéretére hivatkozott, mellyel Heves megyén is védelmébe vette a kenderesi 'telepeseket, akik kun nemesi privilégiumaikra hivatkoztak. Károlyi Sándor ezt a nemességet azonban, akkor, amikor már biztonsá­gosabban birtokban érezte magát semmibe vette. Előzőleg még a kunok birtok foglalásai és birtok használata felett elnéző és engedékeny volt, mert általuk szerette volna megszerezni a Pálos birtokot is ma­gának. Azonban amikor a Pálosok jogos igényüket bejelentették s a ren­det erős partnernek érezte, velük szövetkezve erélyesen lépett fel el­lenük. Károlyi Sándort és a Pálos szerzetes rendet egyformán az érde­kelte, hogy mielőbb uj, hozzájuk szegődő jobbágyokkal telepítsék be birtokaikat s igy erőszakkal kitoloncolják a Rákóczi szabadságharc ti­tán szabadfoglalással birtokba kerülteket, akiknek előbb Szűcs János védelme, majd Terbócs István vezetése alatt kun módra, kun privilégium­mal kívánták Kenderest birtokban tartani. Terbócs Istvánról a Pálosok priorja : Hósócz atya ezeket irta : " Terbócs ur ellen ugyan excipiált vala Károlyi ur eő excellentiája, tartván Terbócs úrtól, hogy insolens ember. De a mi jussunkon nem lehet turbulentus"./Mellyel nyilvánvalóan forradalmi magatartására gondolt./ Mósócz atya egy másik levélben ­amikor már az Ujszerzeményi Bizottság előtt igazoltnak látta a szer­zetesi birtok jogfolytonosságának bizonyítását, igy irt : " ez után nem igen tartok valakitül, csak meg köll szállítani lassan-lassan uj gazdákkal. Debrecenyi inquisitióból az kijött, hogy in medietate /fal­részben/ az elmúlt háború után is a debrecenyi uraimék árendálták Ládaiaktul, jó Uram árendátoriáit is olvastam anno 1713", 17JA. jó Hodossy János subtrahálta /elvonta/ alkalmilag Ládi quietantiákot és árendatóriákat Debreczenyi uraimék kezek alól." Terbócs István kuruc gondolkodására és az áruló Károlyi Sándor kuruc - 58 -

Next

/
Thumbnails
Contents