Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

40. Varga Zs. im. II. 2бо. II. 83. 41. Iráni összefüggések vizsgálatára alkalmasak az előázsiai pecsétlő kövek lenyomatai, az asszir pecsétlő hengerek ábrái. Szépművészeti Múzeum Évkönyve 19о6-195б. Kandra Kabos : Magyar mythologia. Eger I897. Karcsai kódex táltos imádsága. Félig keresztyén, félig pogány himnusz a naphoz, stb. Yarga Zs. im. II. 95-97, 251» 332. Sámándobokon is kosmikus jelek. II. 239, 81, 223,.Lükő : Magyar Lélek formái 80,kép. Madarai ásatások. Szilády im.15. László Gyula : A népvándorlás lovas népeinek ősvallása. Kolozsvár 1946,JÁKU 3. évf. 4, 5-6, sz. Kaposvári-Szabó : A bánhalmi avar sirleletek. Varga Zs. im. II. 266. Kálmány Lajos : A hold a nyelvhagyományban. Imre ezüst dénárain szereplő jelek, valamint II. Géza, III. Béla ezüst dénárainak jelei. Régi pecsétrajzokon, nemesi cimerekben, fejfákon található motivumok. Kenderesi házak keletre néző falán levő jelek fotókópiái, NK. Kormos László fényképgyüjteményében. 42. NK Kormos L. fejfagyüjteménye. 43. Kővári Pál családi kapcsolata korezmi, szaracén eredetre vall. Győry Lajos kézirata szerint Kővári Pál egyik ága Kenderesen élt 159o táján is. Cimerében hold, csillagjel volt. 44. A magyarországi fejfamonográfia összeállítása sürgős feladat lenne . 4p. Hankalikos kut 1521-ben szerepel, Sejkő-lapos ma is ismeretes, Réhely a Váradi Regestrumból ismert. 46. Lik, lyuk régi örökség a finnugor vagy urál-altaji korból. Ut, vagy folyó hajlatot nevezték igy. Hasonló a finn louka, mely buvóhe lyet jelez. A magyar hajlik is hordozza, valószinü a rossz-szellem elleni búvóhely. Sej, haj mondóka, jó és rossz szellem sámáni mondókájában szereplő haj-szóval kapcsolt lik szó magyarázza a "hajlik" búvóhelyet. 47. DL. 4253, 9o29. Mályusz E. Zsigmond-kori qklevéltár. II. 39bo. 3780. Gyárfás im. III. 54o, 542. - 34 -