Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

48. Váradi Regestrum Kolozsvár 155o, Bél Mátyás 1735. Magában foglal­ja a váradi káptalan 12o5-1235 évek közötti tüzpróbás Ítéleteit. Idők folyamán több kiadást ért el. Lásd Uj Magyar Lexikon cikke. 49. OL térképtár 84. Ballá, 1777 a Berettyó árterével.SZÁL T 84.Т.Н. 50. Gyárfás im. 253. oki. 1521. febr, 25. Tövisessziget a Ravaszlyuk, a Kulis közelében volt. 51. Szöveggyűjtemény looa-1526-ig Bp. 1964. 45.kk. 52. OL térképtár, 47, 48, 49. térképek Kenderes belterületéről. 53. Érdemes összehasonlítani a Réhely, rébég, regős, révül, részeg, réti-ember, réma, illetve rima, rebellis szavainkat. A rima ké­sőbbi szóhasználatban kurva, akik alatt a pápai kiközösítés ha­tálya alatt lévőket, azaz kiátkozott pogány prostituáltakat ér­tettek. A kurva későbbi szóhasználatban kuruc lett. A kiátkozot­tak e vidéken még 1237-ben pogány, vagy görög szokásoknak hódol­tak. Gyárfás im. 1б. oki. a pápai kiközösités Magyarországon 1232­ben, 1237-ben /26.oki./ még érvényesült a megkeresztelt szaracénok­ra is, akik nem gyakorolták a római keresztyén szokásokat. Külö­nösen a Cheurin vidékén élő uj keresztyének felé fordult a pápai intés/25.oki./ Itt a megtért hivók 1237. május 16-i pápai enge­délyre menttettak fal a kiközösités alól. Cheurin—föld értelme nem tisztázott. Elképzelhető, hogy К e e r -in, azaz Kér népének föld­je, akik között szaracénok, alánok, bolgárok, magyarok, kunok vol­tak és még azidőben pogány és görög vallásos szokásokat, vagy mo­hamedán szokásokat gyakoroltak, tehát valójában a kemeji részek lehettek. Nem kizárt x hogy a kabar nemzetséghez tartozó népek ég­kultusza nyomán a napkorong "kör" jelét használták s lakóházaik­ra, fejfákra felvésték. Térítésük eredményessége után 12?l-ben V.István pecsétjébe a kettős-kereszt közepén levő kör alakú vonal, mint ujabb elem került be, mellyel a dukátus területén élő még pogányos szokásaiknak hódoló néppel való megegyezést hirdette ki. V. Istvánról tudjuk, hogy 1245 után, az ország keleti részén, te­hát a dukátus területén önálló uralkodó volt. E téma további vizs­gálatára szükség lenne magyar címertani ismereteink bővítésére. - 35 -

Next

/
Thumbnails
Contents