Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

et, mellette pedig a Kakat-parton fekvő Zakegyhaza—t. Az előzőkből kiderül, hogy a Kék nevet a királyi törzs szolgálatában álló vitézi őröktől kapta, akiket korabeli szóhasználatban "kékkendeknek", "kékeknek" hivtak. Mai szóhasználatunkban "égőröknek" mondhat» nánk. Középkori okleveleink szerint a mai Tiszabő és Kenderes körzetében a tatárjárás előtt szaracénok és alánok éltek. IV. Bélától az ősi szaracén földet Dem nemzetség kapta 1257-ben. A Kakat-parton fekvő Kékfalu mellett levő zakegyházi pusztáért 1389-ig az alán vitéaek utódai harcoltak. Kékfalva nyilván az alán vitézek szállásbirtokától kapta az Árpád-kori elnevezését. E helynév iráni eredetű szó. S a mai 71 "eg" szavunkkal azonos. A "Kekek" az "egi ur"~ uknak, királyuknak őrei voltak. 1215-ben létező Kékfalva tehát azonos a mai Kenderes , 72 sel,' Kákfalvával szorosan összefügg Zakegyhaza helynév, melynek birtoklása már az Árpád-házi királyok alatt vitássá vált. Neve megörökiti azt a templomépitést, amely a pogány ideológia válsága idején Kuszán király 9o4. évi halála után, görög egyházi téritésként jött 73 , / létre. Talán Kuszen király emlékének szentelt templom volt, mely , 74 az Arpad-haz elleni tiltakozást a romai es görög egyházi ellentetek között kibontakozott Szkizmát, az István királyi koncepcióval dacoló, pogány és görög egyházi eretnekséget támogató, s végül a szaracénok között menedéket találó görög paulicinuszok kultuszi helyét jelentette. Az Aba nemzetség bői szállásbirtokán, valószinü a mai temp— 75 • lomdombon állott Zakegyhaza temploma. E helynév három szótagja az értelmét is magyarázza : "sah" szó az iráni nyelvből átvett uralkodó, királyi jelentéssel b:j.rt, az "egyház" szó két alapszóból olvadt össze: "ég", "ház" = égi ház. Zakegyház királyi alapitásu, vagy a király emlékére szentelt templomos hely volt. A 13-14-, századi oklevelekben pusztaként szerepelt, de birtoklásáért állandó harc folyt, E birtokvita Kenderessel való összefüggésre utal. A zakegyházi birtokvita utoljára ugyanis Kenderes l4o5. évi f._osztása után - a bői nemesi feudumok rendezése idején került szóba. lA-o6-ban Íratták át a Kisújszállás környékén lakó kunok, akik magukat "Vajk kun népének" vallották, " Álon népe"-vel I389.április 22-én, a zakegyházi birtok ügyében történt ki- 26 -