Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

egyezésükről szóló oklevelet. Kékfalva, illetve görög egyházi térítéssel létesült Zakegyháza István király uralkodása alatt ujabb osztódáson ment át. Kenderessel azonosítható helynevek változatában ugyanis István király uralkodása után Kér, vagy К é r f a 1 u neve ismétlődik. E név létrejöttéhez tudnunk kell, hogy a magyarországi falvak neveiben szereplő magyar törzsi elnevezések egyrészt a gyepük védelmére kirendelt törzsi katonaság részére történő birtokadományozásokat, másrészt a királyi és a dukátusi ellentétek erőviszonyait kiegyensúlyozni igyekvő katoaai megszállásokat jelzik", István király nem támaszkodhatott a honfoglalás kabar nemzetségeinek vitézi elemeire, különösen nem az Aba nembeli Kuszán utódokra, a bői szaracén udvaraokokra» sem alán szövetségeseikre, a kékkendekra. Ezért a kékkendi szállások mellé rendelt törzsi katonaság telepítésekor általában ugy járt el, hogy a szállásbirtok harmadát meghagyta az első foglalok kezén, kétharmadát padig; kisajátította.' Egyharmadot a törzsi vitézeknek adományozott, / E; király i intézkedés lett az elindítója Kenderes három-harmadra való későbbi tagozódásának./ Az igy birtokba került uj telepesek "Vajk kun vitézei"-nek nevezték magukat. A királytól nyert birtoknak törzsi; nevet adtak, s ettől kezdve Kékfalva közjogilag Kérfalva lett. A mellette levő Zakegyházat valószínű lerombolták. Egy évszázad múlva Kálmán. király, békésebb viszonyok között, humánusabb rendelkezéssel engedélyt 78 adott az ősi szállásuktól megfosztottak visszatérésére. íz által a Kér törzsbeliek és a bői telepesek közötti vita újra felszínre került. Ez a birtokviszonyok alakulását befolyásolta, a feudalizmus létre jöttét késleltette. Ugy vélem, hogy a zakegyházi birtok körül támadt ellentétet Kálmán törvénye 19.§-ának értelmezése okozta, A törvény szerint ugyanis " ha közben foldjükat monostoroknak, vagy egyházaknak adományozták, és nekik van más földjük, ez maradjon meg sértet7Q , „ • • „ , , lenül.

n Feltételezhető, hogv István törzsi népe a zakesryr.azi BUSZ3Q tát Kálmán rendelkezése előtt Kérfaluhoz csatolták, mellyel állandó torzsalkodás melegágyává tette. A kérbeliek soha nem ismerték el a görög egyháznak történő fundációt. Ezért igyekeztek a visszanyert kéri és zakegyházi birtoktól a bőiek - a magukat "Álon népének" nevező szaracén birtokosok utódai - 1352-ben a szomszéd Sebes kunnak - 2? -