Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

nemzetségükhöz, larsoao magvar katonák kvártély óznak" náLuűc s minden javaikat elprédálják, álatokat elhordjak, sertés és szarvasmarháikat leölik. Wesselényi nádor szolgája, névszerint Sas István, akit csak "Sáskának" titulálnak» olyan dulást vitt véghez, hogy nehezen tudják kiheverni. " Zsákjainkból életünket kiforgatták,elvitték, ajtóinkat törték..." panaszolja az irás - sat, " ha a szegényembax zsákját пая» hagyta volna» agyon akarta verni a szegényemberi s igy szidalmazta ; eb adta s eb teremtette,, eb adta még a lelket is beléd"» maga Sáska disznót ölt, megperzselte s ugy vitte el Kenderesről, ezeken kivül is számtalan a. panaszuk, mart sem falun, sem mezőn nem maradhatunk, ver­nek, fojtanak, gunyácskánkat lavonszák, ,.. iórányi,/kállai gyalogok, diósgyőriek is szüntelen járnak, életünket szekereken hordoztatják, melyeknek ha mégis tovább tart rajtuk nehéz igájok, teljesen bizony elpusztulunk» valahova leszünk, de mi bizony semmiképpen nem lakhatunk miattok, mart éhhel halókká tesznek bennünket teljességgel. " Wesse­lényitől a "szegény, súlyos iga alatt nyögő kender аз lek, irgalmas és lo5 . ­kegyelmes választ" vártak. A feudális restaurációnak katonai erő­vel való végrehajtása ellen tiltakozó reményük azonban a'Wesselényi­féle összeesküvés felszámolása miatt szertefoszlott s napsak a Pálos szerzetesrend, hanam. a többi földesúri birtokok visszaállítására is megkezdődtek az intézkedések. Esztarházy Miklós kendarasi földesúr I669. szeptember 22-én jelentette a kamarának a turgonyi kunok és a kanderasiak között régóta vajúdó ellentét és határhasználat lezárását, mely az ő javára döntötte el a kérdést s a turgonyi kunoknak,a birtok­1 00 hoz semmi joguk sincs többe­r mert azt jogos tulajdonba vette." A Wesselényi összeesküvést követő,sorozatos hütlanségi perek megindí­tása ellenállást váltott ki. 1672.. évi hegyaljai falkelésben a kálvi­nista papok, a bujdosó klsnamesak аз jobbágyok közösen vettek részt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának előjátéka volt ez, melyben a né— aat-ellenes magatartás és gyűlölet a jobbágyság érdekét képviselő ra­dikálisabb protestáns eszmékkel ötvöződve valójában antifeudális har­cot produkált. Eszterházy" Miklós főúri birtokpolitikájával szemben Kenderes "is nyilt harcot inditott. Az ellenállás élén Szalacsi János református prédikátor állott, aki 1652-ban végzatt a Debreceni Kollé­giumban. A lakosság túlnyomó többsége kemény határozottsággal csatla­- 91 -

Next

/
Thumbnails
Contents