Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

iozott Hozzá» A Wesselényi nádorhoz irt panaszos levél, éa az ellenál­lás megszervezése miatt 167^—ben a pozsonyi vértörvényszék, elé állt — tották. Az о árdaménak tudható be, hogy Kenderes a fSuri terjesz­kedésnek gátat szabott s mint kuriális község nem pusztult el, lakói nem költöztek el, sőt képesek voltak a restauráció, állani harcban, részt venni és a Thököly féle felkelést segitani, A török hatóságok­kal a jó viszonyt fenntartották és igy Szalacsi János a pozsonyi vér­törvényszékkel is szembe mert helyezkedni. A bírósági tárgyaláson nam jelent meg. A parasztság érdekét védő község református magatartását az is jelzi,, hogy lakói a Pálos szerzetesrendnek 1675-ban négy évi haszonbér fize­téssel hátralékban voltak. A község forradalmi hangulatát, — az 1673-1674- között lefolytatott prédikátor és tanitó-eilanes perek alat­ti tiltakozását - az világosan mutatja. Ugyanakkor a református földes­úri birtoklás ellen is tiltakoztak. A község lakói a restaurációs nyo­más következtében két pártra oszlottak ugyan, az un. alsó és felső pártra, de.szivós ellenállásuk letörése még megosztottságukban sara volt könnyű feladat. 1675-ban, a restaurációt segítő pártnak sikerült Ungvári Mihály főbí­rót állítani a község élére, akinek az alsó pártiak megsemmisítését kellatt volna elvégeznie. Részben sikerült naki. 1675-ban elintézte, hogy a kenderesiek a Pálos rend négy évi járandóságát - évi 15-15 fo­rintot és lo-lo haljárandóság.5-5 forint megváltási árát, azaz 8o fo­rintot - egyszerre kifizették. A protestáns Bosnyák családnak is" 1676-ban törlesztettek 8o forinttal. Ungvári főbíró azonban a kende—­rési alsó párton lévő lakosok erejét beikorülag nem tudta magtörni s kénytelen volt katonai retorziót igénybe venni. 1675. dacember 19-én a Pálos rendnek küldött helyszíni tudósításban arra kérte a. rendfőnö— köt, hogy Barkóczi ezredes révén vetesse védelembe a községet az al­só pártiak ellen. Egy 1676. április 12-én kelt levél, - melyet Rédey Ferenc irt Apafi ) fejedelemhez, - tájékoztatása szarint Barkóczi ez­redes seregével I676— ban valóban vazetett büntető expedíciót Kenderss és Tur-ellen. Barkóczi István Bánhalma és Tur környákének bérlője lo9 volt. A kuruc gondolkodású also pártiak között a császári seregek - 92 -

Next

/
Thumbnails
Contents