Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

•дуй offenzívát,, halálos támadást. E. járványok számadataival nam rendelkezünk, de a korabeli összeírások alapján következtetni lehet a rombolás nagyságára. A Heves megyei 1635 és 1686 évi összeírás adatai néma , tanai nemcsak a háborús veszteségeknek, hanem, a döghalál aratásának-is. Az I635 évi 4o46 család és 2o.23a fa 1686 évre 1582 családra, illetve 791o főre való csökkenése» a lakosok kétharmadának pusztulását jelzi. Egy későbbi, - az 1739 évi pestis okozta-pusztitás számszerű ismeretében átgondolhatjuk a népesség járvány veszteségi listájának arányait. Egy-egy pestisjárvány alatt a korabeli népesség egyharmada bizonyosan elpusztult, 1739-ben pl. a mintegy A-ooo lelket számláló Karcagon 1487en, a cca» 2OOQ lakosú Madarason pedig 7?8-an vesztették életüket. A Hunyadi János féle, és a török hódoltság utáni összeírások mérlegelése révén mutatkozó lélekszám stagnálás, egyik legdöntőbb okát az Alföldön több ízben dühöngő pestis pusztításában kell látnunk, amely felülmúlta a háborús veszteséget. A járványos idők, a háború okozta sebek a török uralom végén a gazdasági romlással párosulva előkészítették a Habsburg befolyással történő, késői feudális birtokviszonyok visszaállítását. A török hódoltság elején a lakosság közös használatban tartotta a község határát. Ebben a török hatalmi befolyása, a reformáció szekularizációs elve, a kisnemesek támogatása és a jobbágyság földigénye megegyezett. A volt földesúri hatalommal szemben, a hódoltsági területen könnyebb volt a joobágy— ság szabadságjogainak védelmezése, mert a főpapság és a főnemesség e területről elmenekült. Az otthon maradó, földjeit maga munkáló kurtane— mesi rétegnek a jobbágyparasztokkal szemben nem voltak követeléseik, sőt a reformáció gazdasági hatása, az egyházi földek elfoglalása révén, kedvező feltételeket biztosított a fejlődésnek. Az egyházi földeket elfoglaló, vagy azokat bérlő kisnemesek, a jobbágy-parasztsággal közös frontot alkottak a tizadfizetés elleni harcban. Paritásos alapon érdekeik védelme biztonságosabb lett. Ezt a török hatalmi terjeszkedés is elismerte s mivel elsőrendű érdekük volt a termelés folyamatosságának biztosítása, a falvak szervezettségét és vallásos felfogását sértetlenül, hagyta. így az Európára végzetes török impérium az alföldi magyar parasztság helyzetét egy időre a fejlődés irányába segítette azzal,hogy a magyar

1 feudális kötözöttságek visszaállítását пэш. támogatta,, mellyel — 77 —