Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)
több szabaás äguoz juttatta okát. Letr.eh.ozta . ugyan a'primitívebb torok feudális kereteket, de a termelés biztositása miatt a feudum. után. járó szolgáltatásokat summás- Összegben követelte. Sz a summás járulékfizetés« - főleg a magasabb török vitézi feudum esetében - s igy Kenderesen is — a parasztság számára kisebb megterhelést jelentett. Évi kötelezettségét könnyebben tudta teljesíteni s több esetben áttelepítésekkel, lélekszám csalásokkal kijátszotta.. Kedvezően hatott a török hódoltsági periódus kezdetén, a törökök vallási türelme a reformáció iránt. Vallási kérdésekben nem a "cui.us regio, eius religio" elv, ha— 77 nem a ius oppidorum érvényesülhetett, igy a magyar földesúri elnyomás megszűntével, a földesúr vallási befolyása alól is felszabadultabban élhettek. A reformáció radikálisabb ága, a szabad lelkészválasztás jogával élve rohamosan terjedt. Több esetben, maguk,a török hatóságok segitettek a lakosságnak szabadságjogaik védelmében. Pl. Heves megyében 7Я I63I. évben Ibrahim.basa állt keresztény felkelők élére.' Az Iboô.é— vi bécsi és az 1647. évi linzi békekötés eredményei a,hódoltsági területek vallási türelmének vetületeként is jelentkeztek, A szabad-parasztság, mezővárosi polgárság, végvári vitézi rend vallási és kultuszi szabadságáért folytatott harca összefüggött gazdasági önállóságukért vívott küzdelemmel. Kenderes története azt mutatja, hogy a török hódoltsági harcok kéve — sebb kárt okoztak a község lakolnak, mint a hódoltság utolsó félévszázadában felszabadult indulatok következményei, melyek a linzi béka megakadályozására törekedtek és a feudális kötöttségek visszaállítását tűzték ki zászlajukra. E tendencia érvényesítésére harcba lendült császári zsoldosok erőszakoskodásai, a végvárak elbocsátott zsoldosainak "nyu*zó-fosztogató" inváziói, az önálló faluszervezetek felszámolására, a régi vallás erőszakos visszaállítására törekvések, a földesúri manőverezés különféle módszerei megkeserítették a nép életét. Ehhez járult az ország török uralom alól történő felszabadítás hadműveleteivel vidékünkre is kiterjedő pusztitó visszavonulás, amikor a környező községek nagy része végleg elpusztult. E pusztulás a Habsburg uralom kiterjesztésével, a neo aquistica érvényesítésével és a feudális rend helyreállításával együttesen éreztette bomlasztó hatását, A török hódoltsági területek lakosságának a hajdu-felkelésekhez» a hegyaljai felkelésekhez, - 78 -