Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

kerülte a pusztitd hadak felvonulását. Sőt 1567-ban a budai azábok agájának Зооо akcse jövedelmű, majd 1586 évtől kezdve a budai basa 8000 akcse jövedelmű kháaz birtokaként, a legkiváltságasabb községek közé tartozott. Sz által mezőgazdasága, állattenyésztése,, és kereskedelme- fel lenüldt, A kenderesi birák, nemkülönben még a Pálos szerzetes rendío nökök is, a török hódoltság alatt élő kendereset következetesen városként tartatták nyilván. Önálló városi szervezettségükhöz a kenderesiek 1532 évtől kezdve folyamatosan ragaszkodtak. A török hó doltság alatt sikerült városi privilégiumuk jogfolytonosságát magőrizniök. lus oppidorum-uk által földesúrtól való függésük is damokratiku— sabban alakulhatott, s 1553 után már a Kunsághoz tartozó varasnak számitatták magukat, 3 határaik tulajdonjoga felett szivósan őrködtek. A törökök terjeszkedése és hatalma növekedésével, az uj közigazgatási szervezet életbeléptetésével egyidejűleg birtokrendezésre is sor karült. 1566-ban a földesúri és egyházi birtokok uj felosztásra karültek, de régi földesúri kapcsolat nem létesült, A török feudalizmus ellen, városi jogaik birtokában védelmet találtak. Városi szervezettségük még 1649— ben meg volt. Szegedi Balázs főbiró ez évben a Pálosok vikáriusához, Vanoviczi Jánoshoz Kenderes, városából keltezi levelét. /"Datum ex oppi75 do Kenderas ultimo Mai Anno Regis Shristi 1649,"/ A viszonylagos békességet és a városi jogfolytonosságot két jelentős tényező zavarta mag. Egyik a háborús időkkel együttjáró járványos pusztitás, a másik pedig a földesúri befolyás érvényesitésénak hullámzó e— rejü tendenciája, melyet a megérőtlenedett, meggyérült és sokféle, zaklatásnak kitett lakosság a linzi békekötés után, a török hódoltság végén, már képtelen volt visszavetni. A katasztrofális erejű, borzalmas járványok,. - történelmünkből jól is-mert pestis, vagy döghalál pusztitások, — a török hódoltság kezdetén már elsöpörték Kenderes lakóinak egy részét. Helyi feljegyzések 1575, 1576 és I584. évi döghalálról gyászkeretben emlékeznek, S járványok nemcsak megtizedelték, hanam magnegyadelték, vagy megfelezték a lakosság lélekszámát. Ismeretes az 1622-23. évi pestis pusztító ereja is. A török, hódoltság végén pedig I678. évi pestis, végzett soraikban szőr— - 76 -