Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

Ez,időszaktól fennmaaiadjt oklevelek tudósításai, agymásnak ellentmondó értesülései alapján, na ha zen lehat reális képet összeállítani, 1540-ban az agri számadás készítői ugy tudták, hogy Kandarast a váradi püspök tartja megszállva.. A Pálosokhoz viszont az a hir érkezett, bogy a pásztói Kőváriak vették birtgkba az. egész községet s 1539-Ьад a pálos bir~ ?2" . , tokot is ok foglaltak el. Az ellentmondónak latszo kefc airadast a reformáció radikális ága és a földesúri reformáció agymáshoz közeledésével magyarázhatjuk

t mely szükségképpen à reformáció-ellenes törvényekkel szemben létrajött érdekszövetségre és a törökök hódító felvonulása sürgette békés belső rendezésre utal, Kandaresi Mihály 153

;

ö—39 körül történt halálával a gyáli Kőváriak kandaresi birtokosokká lettek, à reformáció radikális ágát, a mezővárosi reformációt támogató Patrovics Péterrel való rokonságuk révén feltételezhető, hogy birtokukon — Petrovics Péterhez hasonlóan — engedményeket biztosítottak, Szzai a kenderegiek földesúri támogatást nyertek a reformáció megerősítéséhez, kivívott mezővárosi jogaikhoz és az egyházi birtok megtartásához, viszont a Kőváriak .kandaresi birtokrászük használatában maradhattak тег. Az 154-9» 155o. evi temesvári, rsformatus zsinat döntéseivel megszervezett református püspöki intézmény révén Kendaras - 1544-. évi Váradi Téteiak alapján elfogadott reformációja nyomán - a váradi református püspökség hatáskörébe tartozott, A Pálosok ettől, a szervezetileg is megerősödött reformációtól,féltették birtokaik végleges elvesztését. 154-9. évi tiltakozásuk nam volt alaptalan, к földesúri támogatással megerősített szekularizáció valóban kétségessé tette birtokbaj utasukat, s a kanderasi birtokukhoz való jogaikat a török hódoltság alatt sem sikerült rendezni. Kénytelenek voltak a kandaresi egyházi tangenciájukat Io59-ig árendában hagyni. A török hódoltság hatása Kenderes lakóinak életére. 1552-1723. A fejlődésnek indult, mezővárosias jellegű Kenderes lakóinak életében korszakváltó esemény volt a török hódoltság. A község krónikása, Debreceni Papp István szarint a "török birodalomban ... békességben éi74hettek." Ez azonban viszonylagos békességet jelentett. Igaz, Kenderes mezővárosi fejlődése nem állt mag, mart a község szerancséstín el- 75 -