Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

lépése után. sem voltak hajlandók a birtokokat előbbi tulajdonosaiknak, visszaadni. Kenderes történatéban ez. volt a második, nagy aránya, a jobbágyság s agit s égével végrehajtott birtokrendezés . A gazdasági füg-» getleagégre törekvő kisaemesek» telepesek és jobbágyok közössége célkitűzéseiben az egyházi birtokok felszámolása mellett akkor már az i— 69 gazsagos birtokmagosztas ténye is szerepelt« S birtokrendezés eseményével kezdődően Kenderes históriája egyre inkább a község lakóinak, Kenderes népének történetévé válik. 1532-1552 évek között Kenderest állandóan rt

oppidum

n-nak,aaaz..mezővárosnak emlegetik a korabeli oklevelek. Nevét ugyan nem találjuk az országos városok listáján, inert a háborús ás anarchikus idők nem voltak alkalmasak' arra, hogy a királyoktól privilégiumot szerezhessenek, de a földesúri befolyás nélküli városi életforma reális valóság volt, A csődbejutott királyi hatalom, földesúri irányitás romjain agyszarü emberek józan vezetése alatt uj élet kezdetei bontakoztak ki. Pillanatnyi lelkesedésük elhomályosította még az országos katasztrófa vészterhes jeleit is, s rövid időre megvalósította az előző században érlelt vágyaik beteljesülését. Kenderes lakói kezükbe vették társadalmi életük átszervezését. Kiépitették "concivis

n-i, polgártársi közösségüket. Maguk gyakorolták ügyeik intézését, földjeik évenkénti szétosztását, mezőgazdaságuk irányitását. 1538» február 24—i váradi egyezség megkötése után, a kettős királyság között létrehozott konszolidáció nyomán, Fráter György központi törekvése idején ugy látszott, hogy a Pálosok szerzetesrendjének birtokpolitikája a reformációval szekularizált rendi. va~ gyonait birtokcserékkel vagy az eredeti birtokok jogfolytonosságának visszaállításával rendezi, mely a kenderasiak hátrányára lett volna. Azonban Fráter György utasitására sem sikerült — 1539-ben kiadott e— rélyes intézkedésükkel célt érni. Kénytelenek voltak Kenderes városi rj jogait elisaerni. Az 1548. évi- szigorú vallásügyi törvény megjelenése, az anabaptisták és szakramentariusok számüzetágének /a reformáció radikális ágának megsemmisítése/ elrendelése, a mezővárosi reformáció elfojtását célzó törvény megjelenése utáni évben, 1549-ben a Pálosok megismétlik szigorú felszólításukat és a kendaresiekat nyomatékosan falhivják birtokaik átengedésére. L Kenderes város határozottsága miatt azonban próbálkozásuk ekkor is sikertelen maradt. 74 -