Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

a "tiszapolgári kultúra" nyomaival. Időszámítás előtt harmadik évezred közepére tehető e bánhalmi С z e h e részi és a kanderesi К u 1 1 s -i település. A régészeti feltárás mindkét helyen nagy mennyiségű anyagot hozott a felszínre. Tiszapol gáron a kora rézkori nép temetőjét tanulmányozták a régészak. Viszont itt Kenderes határában először nyilt alkalom a "tiszapolgári kultúra"" lakótelepeinek tanulmányozására. Lakóházaik szerkezetét és méreteit rekonstruálni lehetett. E kora rézkori településtől kezdve folyamatosan éltek emberek Kenderes határaiban. A Kakát partján, a bánhalmi Telekhalomtól a kisújszállási határ Kara szigetéig, szétszórtan nagy családi telephelyek jöttek létra. Valaha Tiszapolgár falé a Kulis és a Hármashalom irányából ősi ut vezethetett, mely az un. Sóut hoz Bocsa vagy В о 1 с s a puszta körül csatlakozott. A szórványosan települt őslakók életében a társadalmi fejlődés ia. 2ooo év után meggyorsult. Hozzájutottak az ónhoz és azt rézzel ötvözve bronz eszközöket készítettek. Az ásóbotos földmivelést a kapás földmivelés váltotta fel és az állattenyésztésben elkezdődött a lótartás. Az Ősközösség bomlásnak indult. Kanderes határában a bronzkori talapülést nem tártuk fel^ da a feljegyzésekből., az 1886-1887,évi vasútépítés alkalmával előkerült és a Nemzeti Múzeumba beszállított bronzkori leletekből tájékozódhatunk a korszaknak vidé künkre is eljutott fémművességéről, szerszám és edénykészito müveit ? ségéről. Sajnos a bronzkori leletek legnagyobb reszet a lakosság széthordta. Két bronz baltát sikerült megmenteni és a kisújszállási gimnázium múzeumának átadni, de a második világháború,alatt ez a gyűjtemény megsemmisül^! s vele együtt a megmentett lo cm. nagyságú, 5 cm. élű és 3-4 cat. vastagságú bronz balta is.- _,.,.. _ . ...... A Nemzeti Múzeum leltárkönyveiben néhány egyéb bronzkori eszköz leírását is megtaláljuk. E bronz sarlók, spirál, fibula töredékek, bronz tokos vésők, bronz diszkorong, bronz késpengék, szárnyas véső—töredékek és egy bronzlemez a tanúsága annak, hogy községünk a bronzkorszakban már jelentős település volt. összeköttetésbaní.lehetett a főbb vizi- és szárazföldi közlekedési utakkal. Lakosai bekapcsolódhattak a - 3 -