Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

cserekereskedelembe. Vizi útjuk a falu. alatti tavon vezetett ki, s a Kakaton, Berettyón elérték a tiszai réveket. Szárazföldi útként a Kakát hídtól vezető utat észak és dél felé egyaránt használták. A kenderesi bánhalmi révnek a mezőtúri Bánrévvel való kapcsolata a bronzkorban már megvolt. Községünkben bronzkori település a mai templomdombtól északra terjedő dombháton a mai vasútállomás felé húzó — dott. 1887-1888-ban a református templom déli portikusának nagyobbitásakor a templomdombot és a templom belső terét megásták. A lelkész feljegyzése szerint több rétegben elhelyezkedő sírokat tártak fel." I936.évi parókia építés alkalmával az alapozáskor több rétegben 4 méter mélységig lakótelepi hulladékot és pernyés nyomokat találtak a munkások, de a tudományos kutatás mellőzésével történő laikus munka értéktelenné tette. A bronzkorszakot felváltó yaskorszak leletanyagáról is csak leírással rendelkezünk. Győry Lajos feljegyzéseiben részletesen ismertet egy állítólagos "mellvértet", melyet 1886-ban a vasútállomás körül, a Kisújszállás-Kisköre közötti vasútépítés alkalmával találtak a kubikosok. A lelet leírása a következő : " Körülbelül 1 cm átmérőjű bronz szalagból csigavonal hajlás módra formált, mintegy 25 cm-es átmérőjű kispajzs. Szalagjának belső szélét pár miliméter ráfedéssel fedte a feléje kanyaruló sornak belső széle ugy, hogy az egész "köralaku lapot mutatott, amely a közepe felé kissé domhorodott. Belül, közepétől, egy kampó nyúlt ki, aminél fogva a nyakban hordott kötélre lehetett,akasztani. A csigavonalu leleten remek zöld rézrozsda képződés volt. Amikor a községházához behozták, az elöljáróság megáilapi tóttá, hogy színaranyból van, mert a belső részén ejtett karcolás, — magam is láttam — tökéletes arany csillogást mutatott. Pár évvel később tanulmányozni akarmán e ritkaságszámba menő leletet, azt a.fel — világosítást kaptam, hogy pénzzé akarták tenni, de csak mint ócska rezet vették meg Pesten. Annyit sem kaptak érte, amennyibe az utiköit' , " .... , „la " '-"* - ^ ' ''*;-'- . .; . ; ,. :. : seg került." A római uralom terjeszkedése idején a Duna-Tisza közére.Egertől-Szolnokig terjedő vonalban alán eredetű szarmata j a z i g о к húzódtak, Kanderest és.környékét is benépesigették. A szarmata jazi- 4