Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

tokban tartott kenderegi tárgyalása a megyei nemesség és az erdélyi összeesküvés megakadályozásának haladó gzellamben való taktikai megbeszélése lehetett. Mátyás serege Kenderesről megerősödve folytatta Útját Erdélybe, az erdélyi readak lázadásának elfojtására. Mátyás király akkor még nam ismerte fal azt a politikai hátteret, mely a reakciós arőkat nam csak a randi ellenállásra, hanem a főúri összeesküvésre, Mátyás király kincstári és egyéb reformjainak mageroileaitésére buzditotta, Mem vatta észre az erjedő és robbanásra, érett osztályellentétekat. Nem gondolta, hogy a szabad parasztságra és fekete seregéra 'épitatt központi, hatalmát, több oldalról hullámzó belső feszültségek megingathatják. A főrendek Mátyás király elleni offenzivájának újra Kenderes! Balázs esett áldozatul. Mivel a királyi hadaró szétforgácsoiasára törakadtak, Kandaresi Balázs erkölcsi tönkretételével a fekete sereg vezetését kívánták megrándítani. Ä ?őrandi és rendi összefogás, az antifeudális eszmékkel telitett szabad paraszti és jobbágyi rétegekben ellenállást váltott ki. Kenderes! Magyar Balázs elleni támadások közvetve már a szabad nép—elemei, királyi privilégiummal rendelkező városok jogait is sértették. A feudális erőviszonyok megváltozása, a király központi hatalmának szabad paraszti katonai vezetéssel való.megerősítése» öntudatot ébresztett az elnyomott néprétegek soraiban. Mátyás-ellenes randi— és főrendi. összefogásban népi szabadságjogaik veszélyeztetését felismerték. Öntudatos ellenállásukat csak ideiglenesen lehetett elfojtani. Az igazságos Mátyás király legendás személye népünk hagyományában Őrzi a rendi és főúri összefogás felett győzedelmeskedő király testait. A í'6 randi összeesküvésben szabadságjogaik veszélyeztetését, Mátyás királyban és seregébea pedig jogaik védelmezőjét. Látták. Ugyanígy gondol kodtak Kenderasi Balázs elleni támadásról Kenderes lakói is, *A65— 1469 közötti révolueiájukat a történeti keretben kall értékelnünk. A kenderes! parasztmozgaiamnak az országos történelmi fejlemények ismeretében való vizsgálata olyan részletre szolgáltat adalékot, amely eddig alföldi viszonylatban feltáratlan és tisztázatlan volt. A 15. századi alföldi mezővárosok fejlődéséről a.török idők alatti forráspusztulás miatt kevés adattal rendelkezünk. Kenderes nem az egyetlen. -63 -