Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

mezővárosias község volt, melyben a concivisi, polgartársi egyetértés, a humanista és táborita eszmevilág köntösében jelentkező, földesúri elnyomástól függetlenülő, gazdasági önállóságra törekvés robbanásszerűen jelentkezett. A feudális főúri és köznemesi rend ez ellen - mivel katonai hatalom felett Mátyás király ideje alatt nam rendelkezett - egyházi fegyverrel, az eretnekség vádjával, inkvizícióval harcolt. Ezt alkalmazta Kenderes! Balázs ellen is, aki Kenderestől Nagyrévig terjedő parasztmozgalom irányitója volt. Kenderesi Balázs ellen szövetkező erők szétágazása, a kérlelhetetlen szívóssággal végrehajtott támadás a parasztmozgalom erejét bizonyltja. Egymás után fogtak ossza ellene a Heves megyei, a Külső-Szolnok megyei rendek, a Pálosok, majd a budai káptalan, végül az esztergomi érsek. Az ellene folytatott harc iV/o-ben kulminált. Az oklevelek a— lapján részleteibe is betekinthetünk. Bessenyei Mihály és a Pálosok lA66-baa még birtokperkéat kívánták kezelni. Az elmérgesedett események azonban aás irányba terelték az ügy kiüianatelét. A Kenderesről elmenekült Pálosok rágaloahadj aratavai karöltve a budai káptalan segítségével - ismerve Mátyás király befolyásolhatóságát - udvari körökben Kenderesi Balázs és a király közti jó viszony lerombolásának' útját egyengették. Azzal vádolták, hogy amikor a király Kenderesen járt és a kenderesiek Ők megvendégelték, Kenderesi 3alázs nem volt hajlandó az ellátási költségekhez a reá eső 2o aranyforinttal hozzájárulni. E fádban - ha nem is,mondták ki nyiltan - királyellenesnek mutatkozó magatartásra utaltak. Mátyás királyt megtévesztette a budai káptalan lA-7o-évi jelentésében eléje terjesztett intrika és nem lehetett más választása, mint Kenderesi 3aiázs hatalmaskodásának ügyét napirendre tűzni. Külső-Szolnok megye bíróságát még ez évben a részletek kivizsgálására utasította. A per leírásából, a tanúvallomásokból ismeretes a mozgalom ereje. Az egyházi bírósági ítélet interdictummal végződő kimenetele pedig arra mutat, hogy az ügyet már nem is csak birtokpernek, hanem súlyos vallási lázadásnak tekintették. " Lényegében a kenderesi mozgalom - vallási mezbe öltözött földesúr el— - 64 -