Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

hető. Kun László idején ez nem jelentett ellentéteket, az б szabad gondolkodása engedélyezte a pogányos szertartásokat is. Uralkodása utáni periódusban azonban, majd a római pápák un. "avignoni fogsága idején" /13°9-1377/ csak a nemzetségi összefogás erejével tudtak vallásos felfogásuknak érvényt szerezni. A flagelláns eretnekség, a szaracénok közt védelmet nyert görög paulicinusok hajdani befolyása Kenderes körzetében nem 8ngedta behatolni a római szék irányito szerepét. Az 133237 évi római tizedlajstromokban ezért nem találjuk sem Kenderes, sem Kunhegyes nevét, függetlenül attól, hogy első királyaink idején egyházi fundáció volt bennük. 1351. évi országgyűlési döntések, a nemzetségi és familiáris szervezkedés erejét nevelték. A törvény 11. cikke az országhatárok közt élő, valamennyi igaznemesnek egy és ugyanazon szabadságot biztositott. A bői nemzetség nagycsaládai az ország főpapjaival, báróival, előkelőivel, nemeseivel egyenrangúan kezdték inlo tézni nemcsak birtokjogi, hanem vallási ügyeiket is. Az Aranybulla által felújított szabadságjogok alapján az ellentmondásosan alakuló nemzetségi és családi feudális társadalmi átalakulásban a "nobilis" közjogi értelmezését nemzetségi ágaikra, családaikra vonatkoztatták. Mivel az Aranybullához fűzött cikkek között szereplő egyházi vonatkozású intézkedések a római egyház eddigi korlátlan uralmát megnyirbálták, az egyházi fenyítést egyháziak és nemesek közötti peres ügyekben megtiltottál:, a kiközösítést nem engedélyezték. Kenderes vidékén 1232-ben hatályba lépett interdiktumnak /kiközösi tésnek/ és a római kultusz bevezetésének, a tatárjárás utáni évszázadban sem volt jelentősége, s így 1352 évi kenderesi birtok eladás során Sebes kun és fiai feudális hatalmuk r.egerősitése érdekében megszállt kenderesi birtokukon, - a királytól nyárt uj nemesi privilé giumok birtokában legelőször az Árpád-házi királyok alatt épült görög egyházi érdekeltségű kabar nemzetségi templomot, a mai templomdombon, romjaiból égetett téglából felépítették. A római és görög vallás szerint differenciálódott családok birtok problémáik megoldásában, ebben az időben érdekeltségeiket gyakran - 46 -