Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

egyházi vonalon, felhasználták, A bői nemesek is egyházi oldalról kezdték meg az elszegényedett Miklós» más néven a bói Kónya által történt kenderesi birtok eladását támadni, melyre a hajdani görög egyházas hely felújítása kedvező okot szolgáltatott. Egyszerre kétoldaliról' indítottak harcot a birtokért, s e harcot fél évszázadig szívósan folytatták. Előbb I352-I382 között, római egyházi támogatással kezdemé nyeztek birtokpert. Amikor ez eredménytelennek bizonyult, akkor az Arpád-korabeli görög egyházi un. "zakegyházi részt" vitézi szövetségeseik, az alánok által, harcok révén igyekeztek megszerezni. 1389— ben nádori közbelépésre csendesedett a viszály és megegyezés jött létT 8 re, A megegyezéssel birtokba jutott kunok ereje azonban nem gyöngült meg, Uj szerzeményüket és a templomos helyet, amelyben a római egyházi tendenciát nem sikerült érvényesíteni, 1399-ben még megszáll

T va tartották, hiába tiltakoztak ellene Zaránd és Békés megye nemesei. Végül is l4o5—ben az egri káptalannak sikerült — a nevezett Gara nádor erélyes intézkedése nyomán — az ősi birtokot a bői nemeseknek 19 visszaadni. Közrejátszott ebben Zsigmond király l4o3-lW*- évben kiadott rendelkezése, melyben IX. Bonifác pápával szembehelyeakedve a világi urak magán kegyúri jogainak fennmaradását elismerte, és a római főpapok jövedelmi forrásait, birtokait világi urakkal lefoglal— tattá. Ezzel a király valójában a világi főurak befolyása alá került, ugyanakkor elvesztette a magyar római egyházfők támogatását. A Sebes kunok hatalma teljesen megszűnt, mert kun főúri dinasztia kialakítása nekik nem sikerült. A bői kisnemesek pedig méginkább a bárói liga érdekszövetségének irányítása alá kerültek, A kenderesi egyházi birtok sorsának elintézésére akkor nyilt a legkedvezőbb alkalom, amikor l4lo után Zsigmond német—római császársága a— latt a magyar állam kormányzásában a nagyúri osztály befolyása egyre jobban érvényesült. Erre támaszkodva Kővári Pál nádori itélőmester a Sebes kunokkal megegyezésre jutván, a bői nemesek közös tulajdonában hagyott egyházi birtokot templommal együtt a hozzácsatolt két telekkel a maga részére megszerezte. A zálog Összeg kifizetése révén meg»kapta Bői Miklós, Imre és István fiaitól a kunok birtokából vissza — juttatott földet is. Ehhez megvásárolta a bőiek. tulajdonában lévő hatodrészt, mellyel - leányági örökségével együtt — Kenderes kéthar- V? -