Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

 község élén nemesi biró állt. A hadak vezetését hadnagy intézte,a mellé beosztott többi tisztekkel, nemzetségi udvarnokok utódaival. 1411 után Pálos szerzetesek is költöztek a községbe, ők intézték a szerzetesi birtokon a szántók, halászó helyek, szőlőföldek, rétek, legelők és egyéb haszonvételek /kocsmák és malmok/ irányitágát. A Pálos gazdaság gyorsan virágzásnak indult. 1453-ban az itt élő barátok részére lakóházat, rendházat és gazdasági épületet épitettek, A Pálos birtokot a XVI. században a község lakosai közös használatra bérelték. A bérlők a község szabadjaiból kerültek ki, akik a huszita mozgalmak idején Kenderesi Balázs támogatása és.segitsége révén a szerzetesi birtokot saját hasznukra fordíthatták. A reformáció után a Pálos részt folyamatosan református birtokosok kezelték. Vallási és egyházi problémák befolyása a község gazdasági és társadalmi életének alakulására A helyi események összefüggéseinek vizsgálata közben nem lehet mellőzni a vallási és egyházi kérdések alakulását, melyek a korabeli e— seményeket jelentősen befolyásolták. A kereszténység felvétele Magyarország népeinek életében, az Árpád-házi királyok alatt a helyhezkötött életmód megszilárdításában a haladást jelentette. Azonban a római ás görög egyházi ellentétek lo54 után bekövetkezett hatalmi megoszlásának hullámai - mint láttuk - országunkat és községünket mélyrehatóan érintették. A görögkeleti, mohamedán és pogány kabarok, szaracénok és alánok ellenszenvvel fogadták e térségben IX. Gergely pápa 1232 után ismételt felhivásait, intézkedéseit. Forrásaink arra engednek következtetni, hogy az esztergomi érsek által 1232 február 25-én hatályba léptetett pápai kiátkozás alapján megindult térítéseket : a római agyházi kultusz bevezetését, az oltároknak,papi öltönyöknek kötelező használatát, keresztény tsmetőhelyek kijelölését és felszentelését nem jó szemmel nézték és tiltakoztak ellene. A hajdani Bő föld népe, a sámán hitű Batu kán seregeinek felvonulását a római kereszténység elleni itéletnek fogta fel és lehetőséget látott a szabadabb vallásgyakorlat felujitására./Pogány és görög./ A bői nemzetségi családok birtokvitáinak hátterében vallási állásfoglalásuk differenciáltsága is felismer- 45 -