Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

Györffy Gy. Tanulmányok a magyar állam eredetéről c. tanulmánya 44. oldal, e kérdést nem válaszolja meg. 54. A fenti kérdéssel összefüggő probléma. 55. Szöveggyűjtemény ... I. rész. looo-1526.-ig 3p. 1964.38.kk. Érdemes felfigyelni arra, hogy a magyar egyházak görög, bizánci érdeklődése a reformációig töretlen. Magyar reformációkorabeli kánonok görög egyházi zsinatokra szívesen hivatkoztak. A sári barátok hagyományát Győry Lajos kézirata említi. 56. NK. Kenderesi egyházközség legrégibb jegyzőkönyvében másolatban. 57. NK. Kormos L. féhyképgyüjteménye 58. OE.E. 153. B. 4?8. Fsz. 189, fas-c.l. Pos. Kenderes oklevelei 59. Hercegszöllősi Kánonok, Debreceni-Egervölgyi hitvallás kánonai, Articuli Maiores stb. kánonai. 00. EC. Gergely pápa idején. 61. A Pálos rend alapítása nyilván az Aba nem kabar tradícióit hordozta Özséb révén és a római egyházon belül a görög szkizma képviselője volt. Nem véletlen a görög paulicinus szektával való névhasonlósága sem. Ismert ui. hogy a,görög paulicinusok az üldés elől-szaracén területekre is húzódtak. Szinte ugy látszik, mintha ez időben a Pálos rend.római és görög egyházi ellentétek egyensulyo~ 2 zását képviselné. V.István, király területén ez könnyebben volt megvalósítható. A Pálos szerzetesrendet engedélyező pápai elgondolás tervébe ez beillett, tekintettel az elmérgesedett magyarországi viszonyokra, 62. Váradi Regestrum 246.sz, 63. Szöveggyűjtemény .,, I, rész.' looo-1526-ig. 6?.kk, Az Aranybulla megújítása 1231-ben. U.ott 73 kk. 64. Corpus Iuris Hungarici seu Decratum Generale. Sudae I832. Eperjesi Kálsán : A magyar falu története. Bp. 1966. foglalkozik e kérdéssel. 65. Tájékoztatnak a Nemzeti Múzeum leltárkönyvei, az ujabb ásatások, melyről a JAKU és a szolnoki Damjanich Múzeum kiadványai, múzeumi - 36 -