Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

JEGYZETEK I.KENDERES TELEPÜLÉSÉNEK KIALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSA A TATÁRJÁRÁS ELŐTT 1. Országos Levéltár /továbbiakban OL./ Károlyi Levéltár 3.82.térképanyaga 2o, jelzet .1793-év, OL : Vízrajzi Intézet 84, jelzet. Ballá : Tisza-Mirhó térkép. 1777. év Berettyó árterével, 2. OL. Acta Paulinorum /továbbiakban AP./ E-, 153-ból a Mohács előtti gyűjteménybe áttett 14o5. évi oklevél. Gyárfás közli Jászkunok története c. munkájában IV. kötet ?6. oki. 3. Varadi Regestrum szerint falu volt a tatárjárás előtt. 4. OL. Térképtár anyagából rekonstruálva. Helytartó tanács It.Divisio 8.N0.30. 2 db térkép, Károlyi lt.S.82, 2o. jelzet. 1793. Vízrajzi Intézet 84. jelzet, 1777. Vallásalapi térkép 47, 48, 49 uj számozás szerinti jelzet.alatt, valamint AP. Kemejre és Kenderesre vonatkozó oklevelei ЕД53. В,471, 475» 4?8. anyagából, továbbá Kenderes, Kakát és Turgonypéterszállása közötti határperLrat 1521.évi oklevele alapján. Ez utóbbit Gyárfás lm, közli III. 253. oki. Felhasználva a Szolnoki Állami Levéltárban található /továbbiakban SZÁL./ kéziratos térképek anyagával T.116, 146, 329 és T. II, 12

} 84, sz, térképeket is, 5. Jászkunság П. évf. /továbbiakban JÁKU/ 2.sz. 1963. jun. 6."Tiszapolgári kulturának"azért nevezzük, mert az itt élő nép nevét nem tudjuk, ezért a lelőhelyről kapta nevét, 7. Nemzeti Múzeum leltárkönyvei. 1887. évi 55. tétel, Déri Múzeum. .Régiségtár. IV. 12. /1936, 1-4, ö. Gyors Lajos kézirata Kenderes történetéről a Nagykunsági Református Egyházmegye,Levéltárában /továbbiakban NK/ Kenderesen, A kő — balta leírása 9. old. 9. NK, GyŐry Lajos kézirata 13, 4o~45 old. lo, NK. Győry Lajos kézirata 12. old. » 29 »