Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

11. NK

f Győry Lajos kézirata Hadrianus korabeli pénzről tud. 12. NX, u.ott 13. Déri Múzeum régészeti osztályának vezetője :Sőregi János 1936ban irt levele Győry Lajos lelkésznek, melyben leirást és fényképet közöl a Sas István tanitó által beküldött régészeti anyagról, NK, 14. JÁKU, III, évf. 4-, 5-6. sz. Kaposvári Gyula és Szabó Viktor a bánhalmi,avar sirleletekről részletes tanulmánya, A sirlelet ideje a 8.sz. eleje és vége közötti időre datálható, tehát honfoglalás előttre. 15. JÁKU közli utólagos megjegyzésben a fenti tanulmány után, hogy a Corvina kiadásában a magyar régészet uj eredményei közt szerepel a bánhalmi avar sirlelet leirása, értékelés és fénykép közlése. A részletes fényképeket a JAKU fent idézett cikke is közöl. 16. .Kenderes, Abád fejfáin u.azok a motivumok szerepeltek. NK. fejfagyüjtemény Dr. Kormos László gyűjtésében. Megtalálható a szolnoki. Damjanich Múzeumban és a pécsi Janus Pannonius Múzeum Adattárában. Kenderes, Abád fejfáin életfa motivumok ma is.láthat эк, de a múlt században még a kigyó motivum is gyakori volt. Kisújszálláson sárkánykígyó rajzokat még ma is őriznek a fejfák. A hősi tamgák.sas, hal, életfa motivumai községi cimarrajzokon is felismerhetők. NK, Szolnok megyei pecstérajz~gyüjteméhy. Dr.Kormos László,gyüjtése. Tiszasas pecsétjén pl. a három motivum együtt szerepel. 17. Az.

Aba nemzetség cimer motivama Tiszasas község pecsétjében látható, NK. pecsétgyüjtemény. 18. Ványa, Vezseny ősi pecsétrajza már a letelepedett lakosság földmives foglalkozását jelzi; gabona, sarló. NK. pecsétgyüjtemény. 19. á nyögérek valószinüleg alánok.voltak. Györffy György : Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Akadémiai Kiadó 1959. 56. old. is igy látja. Erre utal Varsány neve : Wossian földje. 20. Györffy György im-ben Kurszán és Kurszán vára. Magyarország története legújabb kiadásában Kuszán néven, . , 21. üévaványa legrégibb cimerének mezőgazdasági motivuma. - 3o -