Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

és fiainak történő eladásával megszabadulni. Sebes kunok a vétel titán nagyofku épitkezésbe kezdtek, a templomot is felépítették, s a felujitott templomos helynek Kéregyház nevet adták. A vásárlással azonban a tulajdonjogot - a rokon családok tiltakozása és az egyházi fundáció fent nevezett jogi statusa miatt - 5o év alatt sem sikerült megszerezni. Kenderes l^oS.évi felosztása után a vitás egyházi birtok Kővári Pál itélőmesteré lett, de jogutódlás cimén ő sem tudta megtartani a "zakegyházi harmadot" és ezért ajánlotta fel egyházi birtokként a Pálos szerzetesrendnek, akik ugy látszik az Aba nemzetség ősi hagyományának képviselői lettek. II. József Pálos rendet, feloszlató rendelkezése után e birtokot a Vallás Alapítvánnyá tette. A helynevek változásából kiderül, hogy Kenderes három birtokra való tagozódása István király intézkedései és Kálmán király törvényes rendelkezései alapján történt. A bői szaracén birtok nemesi, földesúri birtokká, a királyi /Kuszán kékjeinek és az Árpád-házi királyok kérjeinek birtokai/ szabadok birtokai kisnemesi, vagy jobbágyi birtokká, a görög egyházi alapitvány pedig 1411 után Pálos szerzetes birtokká lett.

82 A birtok osztódással párhuzamosan népi, néprajzi megoszlás is megfigyelhető. A bői szaracén földesúri birtokrészen kabar utódok, jobbágyok palóc néprajzi és nyelvjárási hagyományt hordoztak még a XIX. század végén is. Ruházkodásukban, népi viseletükben teljesen elváltak a déli részen települőktől, akik népszokásai, nyelvjárásai, ruházkodásai pedig a magyar törzsi település hagyományait és a IV. Béla király idején betelepült kunok szokásait hordozták. Az ő hatásuk az eloreformáció után a Fálos részen lakok népszokásait is meghódította. - 28 -