Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

görög egyházi kapcsolatra jall. összefügg azzal a folyamattal, mely közvetlen a tatárjárás előtt I23o—124o években kulminált. A római szék ez. időre -rögzítette a görögkeleti egyházi élet, falszámolását és gyökeres kiirtását. âz esztergomi, érsekséghez érkező, sürgető utasítások, а görög keraszie-nyaksü kiátkozó pápai rendelkezések késztették az Аса nemzetségből szánsazá Czséb esztergomi kanonokot,hogy otthagyván egyházi tisztét a Pilisi hegyek közé vonuljon, s aint remete, maga köré gyűjtse az üldözötteket és az első magyar,alapítású rendet, a Pálosok magyarországi szerzet rendjét létesítse, 124-6-ban mondott la tisztéről, s Akvinéi Tamás közbenjárására a pápa сзак 1262—ben fogadta. Az elmérgesedett magyarországi viszonyokra bakin— tettel kénytelen volt a rend alapítását jóváhagyni, ~ A Pálos rend általában azokon a helyeken kapott birtokot, ahol görög egyházi érdekeltség volt és a görög egyházi fundáció sorsa, a birtokharcok folyamán veszélyeztetetté vált. Királyi birtokokon nem létesült Pálos rend. Lényegileg a Pálosok az alőreforaáció támogatóivá váltak. A Pálos szerzetesek kenderesi birtoklását a bői kálizok utóda, Kővári Pál döntötte el lA-11-ben a Pálos-oknak történt birtokadományozásával. így került a hajdani pogány kultikus: helyet felváltó görögkeleti egyházi helyre a Mihály arkangyalról elnevezett templomos központra, a Pálosok szerzetes rendje. rársadalomszervezet átalakulása, A honfoglalás után Kenderes lakói nemzetségi keretek között éltek,

Ca— kormányzatuk a feudalizmusra való átmenet idején lassan fejlődött ki. A társadalmi átalakulás a helyi szükségleteknek megfelelően formálódott. A tatárjárás előtti faluszarvezetrol keveset tudunk. Kaszán király őrei, alán vitézei még a aamzetságfo, a bő vezetése alatt állottak. Szálláshelyeiken vitézi beosztásuk szerint tagozódva, mint a király szabadjai éltek, A hódoltsági népek szolga, vag:/ rabszolga minősítésben kapcsolódtak be a falu életébe, A kabar bő nemzetsége kende— rasi birtokán görög egyházi birtokot létesített, igy Kenderes lakóinak egy része agyházi szabadokként tagolódott a nemzetségi önkormányzatba. - 21 -