Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

laxai Aba Samuel alatt és halála után elmélyültek. A magyar királyok közvetítő' szerepe által országunkban a római és görög térítésre egy­formán nyílt lehetőség-.- I.László király lo92, évi szabolcsi zsinat is mutatja a kettős egyházi kapcsolatot, a magyarok bizánci érdeklő­' • '•> 55 aeset es a ket egyház közt az unió egyengetés et. László király ha­dai a mogyoródi csatában szintén kettős kereszttel ékesített zászló alatt harcoltak, s a magyar címerbe a görög kettős kereszt véglegesen bekerült. Aba Sámuel és László alatt szabadon épülhettek a görögkele­ti templomok. Az első kendaresi templom építése Aba Sámuel és László király uralko­dása közötti időre tehető. Egy késői - XVIII, századi - templom per­iratban a bői római katolikus lelkész és a kenderesi református lel­kész párbeszéde a László korabeli templomépitést igazolja. A bői rk. plébános ugy tudja, s ezen a jogon szeretné visszakövetelni a templo­mot a reformátusoktól, hogy a templom Lászlé király idejében épült. Az Aba—nemzetség szállásközpontjaiban folyó görög templom építések­ről hírt adnak más kenderesi forrásaink is. A kanderesi határt is ma­gába foglaló bői földön bizonyossággal említhetjük meg Zakegyháza lé­tezését. Bő község pecsétje a kettős keresztet még l86o-ban is őriz­te. A kenderesi lakóházakon és a mai -római katolikus templomon levő 57 kettős kereszt ornamentika görög egyházi tradícióra mutat. Kende­res és B5 görögkeleti központként létesülését a szaracénok, vagy ká­lizok készítették elő, mint Kuszán király udvarnokai. A közéjük mene­kült görög paulicinus szekta tagjai a római térítés idején üldözötté­vált; pogány üzbégekkel közös frontot alkottak a római hierarchia el ­53 len. A menedéket talált paulicinusok a kenderesi, Mihály arkangyal tiszteletére épült görög templomban tanításuknak megfelelő fórumot ta­láltak, A Nagyvárad és Esztergom püspöki székhelyek bizánci kapcsola­tai is kimutathatók. A görög egyházi zsinatok végzéseit a tiszántúli részeken jól ismerték, s a reformációt előkészítő lelkészi megbeszé­léseken, a reformáció kánonaiban, elvi döntéseiben eredményesen hivat­59 , „ , . . ­koztak határozatokra, A későbbi eloreformacios gócok letesüleseben a görög befolyású tradíció hatása sem közömbös. " , Kenderesen 14-11-ben létesült Pálos szerzetesi birtoklás problémája e - 2o -

Next

/
Thumbnails
Contents