Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

Görög egyházi kultuazhely keletkezése Kenderes lakóinak életében a pogány vallásos szokások már a lo.,század második felében bizánci eredetű kereszténységgel keveredtek. Bulcsú ás Ajtony Bizáncban történő megkeresztelkedő

sével, Kuszán királyi vitézek és az Aba-nembeli szaracénok görög kapcsolataival vidékünkön is megkezdődött görög egyházi térités 9A-8-95o között. Az egku.ltu.sz keresztény vallási képzetekkei való tarsitása görög egyházi befolyás alatt történt. Ez a társadalmi haladást és vele a letelepedés első lendületét jelentette. De Bizánc és Róma ellentéte korán jelentkezett. A kabar és magyar törzsek hatalmi problémái bizánci és római vallási színezetbe öltöztek. A magyar törzsek hatalmi fölényét Vajk-nak a romai székkel kötött szövetségpolitikája biztosította, s István király néven történt megkoronáztatása a magyar és kabar ellentéteket a királyság ás a dukátus hatalmi harcává szálesitette ki. Ezzel párhuzamosan a görög és a római egyházi érdekek ütközése is elmérgesedett. Bizáncnak Rómától való elszakadása után, a 11. század közepén Magyarországon a görög szkizmatikus álláspontot a kabar törzsek és a dukátus képviselte, mely egyben a római egyház, s a Nyugatnémet birodalom vazallusi elnyomása ellen tiltakozás is volt, István.király teremtette egység ezzel megbomlott. Az lo4l, lo46, lo71. évi un. pogánylázadások valójában a Rómával szembeni pogány és görög egyházi összefogást hir— 54 datték. A magyarországi harcokban egyik félen a király sávos címere alatt, a másik félen pedig a hercegi, illetve a görög kettőskereszt jellel indultak harcba a királyi hatalomért a vitézek. Aba Sámuel királyságát a görög egyházi ideológiát képviselő kabar haderő támogatta. Az Aba-nemzetség a Temes vidéki görög egyházi kapcsolatokat ugyanis gondosan és következetesen ápolta. A kenderegi templomdomb ekkor vált görög egyházi kultuszhellyé. Egy szájhagyomány ugy tudja, hogy Aba Sámuelt Abádra menekülése közben Kenderes határában érték utói üldözői. Az itt meggyilkolt királyt, állítólag először a kenderesi templomban temették el. E hagyománynak történelmi alapja bizonyára a nép Aba Sámuelhez való ragaszkodása, mely a római egyház erőszakos téritésével szemben a nomád pásztortársadalom Ősközösségi rendjét görög egyházi segítséggel kívánta fenntartani, A magyar állam görög egyházi kapcso- 19 -