Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

Kultuszhelyak. A pogány vallás kultusz! helyeiről fennmaradt emlékeinknek néhány adaléka segit tájékozódni,az emiitett pogányos szokások rituáléjáról, s területi megoszlásáról. Az őslakosok és a honfoglalók pogányos szokásaik gyakorlásának helyéül kutakat, köveket, ligeteket, folyószögleteit, fokait, szigeteket, stv. halasztottak. A honfoglaláskori ken— derasieknek nem volt egységes pogány szertartásuk. Több nagy családi kultuszhelyet hoztak létre. A helynév és oklevélismeret alapján három hely nevének honfoglaláskori jelentőségét kell kiemelni : Hankalikos45 kut, Sejko és Rehely. ^ A Hankalikos—kut —

Га ma már,senki nem emlékszik. Legutoljára I52I—ben szerepel az oklevelekben. A fegyverneki határban húzódó ördögárok felé volt. A hanga ismeretlen eredetű bokor fajta, a lik szó ugyancsak ősi örökség, A hankalik alkalmas búvóhely lehetett, pogány szertartások végzésére. A mai Hármas-halomnál levő, középkorban még Ravasz-lik-nak ismert Ravasz-lyuk, hasonló összetételű szóként volt használatban. A Ravaszlik a Kulis közelében feküdt, ahol a tudományos kutatás korarézkori leletekre talált. A Hankalikos kut archaikus eredetére és a honfoglalás előtti őshazával való kapcsolatára a Szovjetunió kinai határának közelében lévő Hanka tó nevéből is következtethetünk, A Hankalik és a Ravaszlik a honfoglalás előtt itt élő 46 őslakók áldozati helye lehetett. A Sejkő, Sejk ő-l após, vagy Sze|kő lapos Kenderes déli határrészén ma is ismeretes. Ősi eredetű helynév, a IV. század hagyatéka. l4o5.évi kenderesi birtokperben Seliz /Selyz/ nevű családfő bir47 tokaként szerepel, A helynév és családnév pogány vallási képzetet idéz. A Sej, sellő, szél formálódás a Sejkő és Seliz nevek közös, ősi eredetű szógyökare utalnak. A sej, sellő szóhasználatunkban "a jó szellem" értelmével került.Ősi rigmusokban szereplő sej, haj a sámáni révület mondókájából maradt ránk abból az időből, amikor még a sámán utódok, a regősök "sejditve szólaltak" meg. Sejtelmes szóképzésünk is ebből ered. A Sejkő pogány áldozati hely létezésére mutat a Seliz családi névvel való kapcsolata is, A szóvégi "iz" szótag ugyanis valaha - 16 -