Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

vallási tényezők alapvetően meghat árózták, A társadalmi és vallási vezetés a honfoglalás után nem vált el egymástól. A királyok az ég urai, a törzsfők, a nemzetségfők a pogány vallás sámánjai, s a pogány kultikus szertartások őrei; a nemzetségi ágak, vagy nagycsaládok fejei a harci és munkabeosztás irányitói, s egyben a totemisztikus kultusz ellenőrzői voltak, A honfoglalók művelődéstörténetében a Kenderes környéki lakosok vallásos nézeteinek formálódása érdekes színfoltot jelentett. A honfoglalás előtti lakosok, a honfoglalás folyamán e környéket megszálló szaracén káiizok és szövetséges alán vitézeik, majd a honalapítás harcai alatt ide települt magyar törzsi vitézek vallásos felfogására a középkori oklevelek helyneveiből, családneveiből a feltehetően ősi tamgákat őrző környező községek pecsétmotivumaiból, fennmaradt népi hagyományokból, vallási hiedelmekből, temetkezési szokásaikból, a lakóházakon és temető-fejfákon megörökített diszitésekből, totemisztikus képzeletyiláguk kölcsönhatásainak és képzettársításának vizs, . 31 gaiatabol következtethetünk. S következtetéseket — kenderes! nyomaiban - a könnyebb érthetőség kedvéért négy formális tipusra osztva mutatom be : kigyókultúsz, ma— dárkultusz, kardkultusz, égkultusz cimek alatt. Kigyókult usz alatt összefoglalva, azoknak a halásznépek— nek az ős-vallását értem, akik a honfoglalás előtt már e tájon éltek, akiket a honfoglaló kabar nemzetségek leigáztak és sarc fizetésre, behódolásra kényszerite^tek. Az ősközösségek egyik legelterjedtebb szimbóluma volt a kigyó. Az asszir-babiloni pecsétlő őshengerektől a pompeji ásatások császár géniuszáig, s a vogul—osztjakok és obi u— górok szent állatától a szkiták eredetének magyarázatáig, valamint a népi kultúra ősi ábráitól, az ünnepi kalácsok diszitő motívumaitól, kengyelvasakon lévő ábráktól a kinai kapuk jellegzetes sárkánykígyó diszéig az ősi társadalmak életében honos volt, A Tiszai Provincia, feltételezhetően ősi mitológiai jelet hordozó pecsétjében % a madár csőrében lévő kigyó, Kunmadaras 1716. évi pecsétjében ; az összefonódó kigyó jel, a kenderasi házak oromdiszeként és - 11 -