Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

a temető-fej fák legősibb faragvanyaként ma is látható kigyómotivum a kigyókaltusz létezését örökitette meg. Kenderesen а Lenin u. lo4.sz. házon /valamikor Nagy Füleki Imre házán,/ i960—

ban még látható volt a ház gerincén a kigyójal. A kenderesi temetői fejfákon i^t-ott al vétve még ma is felismerhető motívumként szintén S2erapel. A kisuj — szállási temetőben viszont az ékesen kifaragott sárkánykígyó jel még 32 , ma is gyakori. A kereszténység felvétele után a kettős keresztjelet is kigyóvonalu díszekkel szőtték át. Kenderesen a házak oromzatán levő kereszt diszeken még ma is láthatók. A honfoglalás előtt e tájon élt lakosok kigyókultusza szorosan összefonódott a halkultusszal. Ősi sámán jelként őrizték a hal ábrát. Archaikus jelentése Kenderes környéki falvak címereiben, az Aba nemzetség által elfoglalt területeken sokáig ismert volt. Kenderesi határ legősibbnek tűnő К u 1 i s helynévben a finnugorok és mordvinok "kul", "kuli" = hal elnevezésre ismerünk. A hal pogány antikvilág 34 szimbóluma volt. Ismeretesek voltak a hal-aldozatok, hal-misztéri— riumok. A kabar nemzetségek hősi tamgáit megörökítő motívumok összefüggő ábrázolásaiból következtethetünk az első honfoglalása alatt itt lakó népek elhelyezkedésére és meghódolására. Az Aba nemzetség tamgájára a honfoglalás eseményének mitikus ábrázolása került. A tamgák jelrendszerét a neazetségfők» a nemzetségi ágaks családfők cimerai,nemesi cimerpajzsok és községi picsétek fenntartották. Az Aba-nem első foglalásának körzetében a kigyó, a sárkánykígyó és a hal-motivumok mindenütt a legyőzetés, a meghódolás stádiumát kifejező összefüggésben láthatók. Kenderes legrégibb, l8l6-ból származó pecsétje ovális alakú cimerpajzsában két nyílvessző keresztezi egymást. A nyílvesszőket bekeretező cimerpajzs két oldalán egy-egy kigyó /sárkánykígyó/ alaku ábra van. Ezeket felülről egy elnyúló hullámos vonal zárja le vízszintesen, mely felett diadalmasan emelkedik ki egy felemelt lábán föld darabot tartó madár alak. Az l872. ávi pecsétben is kivehetők a sárkánykígyó motívumai. Az Alsó és Közép Tiszai Járás pecsétje ugyanezt a tartalmú kombinációt örökíti meg, azzal'a különbséggel, hogy itt a győztes madár kígyóval a cs:őrében egyedül áll a címerpajzsban, melyet kigyóvonal-szerü disz keretez, s fölötte a hullámvonalon, öt águ korona ékeskedik. Kenderes cimerpajzsában a királyi íjjászok je- 12 -