Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)
népek és a szolga népek az őslakosok közt foglalták el szállásaikat. A honfoglalás után a leigázott és hódolt népek lassan beolvadtak a t'O honfoglalók közé. Az Aba nemzetség szállástarületén létrejött Kenderes települése körülményeinek és neve kialakulásának történetét akkor értjük meg, ha megvizsgáljuk az első szállások térbeli megoszlását. Az Aba nemzetség Árpád vezette élhada, azaz a torzsszövetség királya helyettesének, a gyulának /vagy gyalu/ szolgálatára álló vitézi nemzetség volt. Négy nemzetségi ágra oszlott. Szövetségeseik közt szaracén kálizok és alánok is voltak. Kenderes vidékének elfoglalásában két nemzetségi ág részvételéről tudunk. Az egyik ág vitézei a Tiszazugban élő szláv és egyéb keverék népeket leigázták és megszállották a Tisza és Körösközi területet,Tiszasas és Tiszainoka közelében levő Pusztagyalu és Pusztagyüger helynevek Árpád "gyulát" kisérő vitézek szálláshelyeire 19 ,, utalnak. Az Aba-nam. másik aga, a nemzetsegfo : b о vezetése alatt képviselte a törzsszövetség királyának Kuszán- nak / vagy Kurszán/ kíséretét. Ez a csapat szállta meg Kenderes környékét és Vá21 nya vidékén települt mezőgazdasággal foglalkozó szlávok birtokait. A Kakát folyó keleti partjával párhuzamosan, két vonalban húzódó fo— lyomenti halomrendszer alkalmasnak bizonyult a táj védelmére ./Délről a Berettyó ártere, nyugatról pedig a bői és fegyverneki tiszai ka nyár./ Kenderes megülését e kedvező földrajzi táj indokolttá tette. Ezt megerősítették a gazdasági tényezők is. A Kakát folyó és mellék22 erei bővelkedtek a különféle halfajtákban. Legelői, rétjei, és mezői a pásztorkodásra alkalmasak voltak. A kiemelkedő hátak, dombok, az őslakosok által földmivelesre és állattenyésztésre kialakított tájaikkal készen állottak a letelepedésre. Különleges értéket képviselt a vadban bőséges határ. Középkori oklevelek arról tanúskodnak, a fennmaradt Nyast-ere; helynév,bizony itja, hogy, a.honfoglalók ruházatához, kacagányaik: és..:süvegeik .készítéséhez szükséges nyest vadászatára is lehéiő-» ságo-nyiltí,' ; ,- - ':;•(• я VI (?, .•.«, 4 s ',*«'i?í' ?'-'"' i' « •'•«'<:•'<•* ., ...... •' • - ' •*"•' ' v "* M '< ' '-• •<*' : '"' '• •-'•'', ""- ... '•"> УХУ. Г У i A tiszai részek elfoglalása után Árpád' és kuszán halal""aa Érdé Ifi'f%áloi érkező magyar törzsekkel "egyesül Ve', "a Duna-Tisza közére,-majd 'at*
