Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

Dunántúlra vonultak. Első megszállásuk emlékét azonban e Tisza^táj története és falvainak hagyománya hordozza. Az első honfoglalók nem harcoló nomádjai ugyanis nagy családjaikkal itt készitették elő a végleges letelepedést. Az Aba nemzetség szállásterületét a tatárjárás előtti kútfők К e m e j -nek, vagy К e m e j i részeknek nevezik. A kereszténység felvételével itt jött létre a koaieji főesperesség, mely valószinü 23 görög egyházi terités folytán mar a lo.szazad derekán megalakult, Kemej finnugor eredetű szóképzés, s az ural-altáji vidéken formáló 24dott jelentése revén : kemény, erős, hajlithatatlan népet jelez, /Xeme-in = kemény nép/ A később megváltoztatott, ismeretlen eredetű szóval jelzett, hasonló jelentést hordozó Heves vármegye név változtatása az Árpád-házi királyok államszervező, a kabarok hatalmi erejét megtörő katonai áttelepítésnek, a pogány és görög egyházi kultusz felszámolásának eredményével függ össze. E két szinonim népi elnevezés mellett középkori okleveleink a tatárjárás előtt A b á d i — Provincia -nak, tatárjárás után Tisza melletti Bő föld -nek, majd évszázadokon át Tiszai Provin* 25 с i a -nak emlegettek. A közjogi formába öltözött nemzetségi.tra— diciót Heves megyén belül a tiszai járás neve - a négy nemzetségi ág szerinti négy alszolgabirói beosztásával - az 1876. évi uj terület rendezéséig fenntartotta, 5./ A honfoglaláskori társadalmi, gazdasági és művelődési átalakulás Társadalmi problémák Az Aba nemzetségi birtoknak nemzetségi ágbirtokokra és nagy családi birtokokra tagolódása István király törványei alapján, a nemzetségi birtokokon lévő téli szállások faluvá formálódása után kezdődött. A kabar nemzetségek érkezésekor fennálló adottságok és a kalandozások kudarcai szükségszerűen előbb megkövetelték az állandó jellegű telephelyek létrehozását, A bonfoglalók előző szállásaikon már megismerkedtek a földmivelő életmóddal. A kalandozások alatt otthon maradt csa- 8 -