Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

és teljes lókantárzat ezüst és bronz lemezekkel. A második sirt már megbolygatták, amikor a régészek az ásatást megkezdték» leleteit azonban a földmunkásoktól még össze lehetett gyűjteni. Harmadik sirban : szegényes női csontváz mellett mindössze két üveggyöngyökkai diszitett fülbevaló volt. A sirleletek legértékesebb darabjairól a régészek részletes leirást közöltek sa veretek ábráinak totemisztikus jelentését magyarázták. A csüngös véreteken és domborműves szijvégeken szereplő figurális alakokban - griffek, sárkányok, oroszlánok, halak, lándzsás harcosok s életfa ábrák - iráni eredetű, mitikus-totemisztikus jelképrendszerre ismertek, egyrészt a késő avarkorra utal, másrészt átvezet a honfoglaláskor települtek mitológiai képzetei továbbélésének megértéséhez. Ugyanigy élhették tul korukat e tiszai tájat megszálló nemzetségek tamgái keveredve az itt lakók archaikus képzelet világának motívumaival, Ugyanigy a nemesi, községi címereken és pecsétekben, temetőfejfákon található ábrázolások évszázadokon át .. . 16 megmaradtak. Az Aba nemzetség hadainak elhelyezkedése és Kenderes környékének megszállása A honfoglalók törzsszövetségének kabarjai Árpád vezetésével Verecké nél lépték át a Kárpátok hegyvonulatát és a 9. század végén elérték a Tisza-Berettyó-Kakat vidékét. Elfoglalták a Tisza balpartját Tiszafüredtől /Abád, Bála, Szolnok, Varsány, Nagyrév, stb. tiszai réveket/ Tiszasasig terjedő körzet átkelő helyeit, hogy a később Erdély felől érkező törzsszövetségi csapatoknak biztosítsák a tiszántúli részeket, a tiszai átkelést és a további előnyomulást. A magyar krónikák, a földrajzi és hadászati ismeretek, középkori oklevelek és néprajzi hagyományok alapján kimutatható, hogy közvetlen a honfoglalás után a nevezett tiszai balpartot - keleten Igar, Örs, Ecseg

9 Ványa; délkeleten Tur» Földvár és Csépa határolta területet -> a tiszai mellékfolyók természetes védelmi határai között Árpád kabar 17 hadának Aba nemzetsége foglalta el. Az első megszállók élvonala Tiszasasig nyomult előre. Az itt élő és behódoló szláv népek hadisar« cából biztosították a hadsereg élelmezését. A nemzetségi ágak, a hadi - 6 -